Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)

A HERMAN OTTÓ MÚZEUM 1899-1999

1985-ben a múzeum megbízást kapott Miskolc város történeti monográfiájának elkészítésére. A hatalmas munka indokolttá tette az előtanulmányok közreadását. E célból született meg 1987-ben a Miskolci Várostörténeti Közlemények, amely azonban csakúgy sikertelen vállalkozásnak bizonyult, mint az előbbi kiadványok egy része. A Herman Ottó Múzeum munkatársai több olyan tanulmánykötetet is elkészítettek, amelyek az említett sorozatokon kívül jelentek meg. így többek között szlovák nyelven is megjelent 1984-ben eg)' bükki szlovák falu történeti-néprajzi monográfiája. Nagy sikert aratott a Műemlékek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében című album, amely két kiadást is megélt 1987-ben, 1988-ban. Nemzetközi jelentőségű volt a vizuális kultúrakutató osztály 1990ben kiadott Bild-Kunde - Volks-Kunde, Kép-hagyomány - Nép-hagyomány című tanulmánykötete, amely eg)' nemzetközi konferencia előadásainak anyagát tartalmazta. A felsorolást még hosszasan lehetne folytatni. Azonban az elmaradt információk könnyen megszerezhetőek A Herman Ottó Múzeum Kiadványainak bibliográfiájából, melynek első kötete az 1900—1977 között megjelent kiadványok adatait (1978), a második pedig az 1977-1993 közöttieket (1995) tartalmazza. 1980-tól - a Herman Ottó Múzeum új épületbe költözését követően - jelentősen módosult a kiállításrendezési koncepció. A megyei múzeumi szervezet bővülésével növekedett ugyan a kiállítások száma - amíg az 1970-es években évente átlagosan 35-40 kiállítás készült, addig az 1980-as években 50-55 -, azonban előtérbe kerültek az állandó kiállítások. A Herman Ottó Múzeum miskolci intézményei közül a papszeri múzeumépület és a Kossuth utcai kiállítóhely, a Borsod-Miskolci Múzeum névre keresztelt intézmény szolgált időszakos bemutatók céljaira. A Borsod-Miskolci Múzeum hasznosításának tervezésekor volt eg)' olyan elképzelés, hogy állandó kiállítás létesüljön benne. A történeti osztály kapta feladatul, hog)' készítsen elő egy történeti állandó kiállítást „Észak-Magyarország eszme- és politikatörténete a 17. század végétől a 19. század közepéig" címmel. A kiállítás forgatókönyvét azonban nem fogadta el a minisztérium és a szakfelügyelet, így a terv 1983-ban lekerült a napirendről. A papszeri épület egykori földszinti tereinek felújítása 198l-re fejeződött be, s 2x200 m"-es alapterületű kiállítótér alakult ki. Az egyiket Szinyei terem, a másikat pedig Szendrei névvel illették. A Szendrei teremben 1981 őszén megnyílt ,A természet három országa" című természettudományi állandó kiállítás, így a Papszeren a Szinyei terem és a BorsodMiskolci Múzeum emeleti termei maradtak időszakos kiállításoknak. 1980-1990 között - 1986 és 1988 kivételével - 5-5 időszakos kiállítás készült átlagosan a két kiállító-