Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)

KATALÓGUS

nőknek díszes ködmönöket, a férfiaknak pedig hosszú bundákat készítettek, megrendelésre. A parasztszűcsök nemcsak a bunda varrását és díszítését, hanem azt megelőzően a bőr kikészítését is maguk végezték. Az irha megmunkálása és a prém kifésülése nagy szakértelmet kívánó, hosszadalmas, nehéz munka volt. A szabás papírminta, „módla" alapján történt. A kiszabott bőrdarabokra kékítővel és lúdtollal rajzolták elő a mintát, majd a kihímzett darabokból állították össze a bundát. A köznapi bunda hasznos szolgálója volt a pásztorembernek, ruhadarab, ülő- és fekvőalkalmatosság is egyszerre. Használaton kívül a kamrában szegre akasztva volt a helye. A bükkalji szűcsök mesterségbeli tudását bizonyítja az is, hogy az 1900as párizsi világkiállításon egy remekbe készített mezőkeresztesi bekecs bronzérmet nyert. Irodalom: Hubai 1978. LONG FUR-COAT This ankle long fur-coat without sleeves reminds a mantle. It was made of white sheepskin and embroidered with black cotton thread. This is a work of furrier from South Borsod, perhaps that of the furriers from Mezőkeresztes. In the Bükk region of South Borsod fur trade had a long tradition. In Bükkábrány, Gelej, Mezőkövesd and Mezőkeresztes a significant peasant fur trade was flourishing, mainly because of the orders of the Matyó, famous for their love for colourful costumes. F.M. 187. CIFRASZŰR Kesznyéten Méret: h: 118 cm. Ltsz. 58.136.1. A szűr a híres és nagy múltú debreceni szűrszabómesterség stílusát tükrözi. E vidéken terjedt el ugyanis az ún. nyakas szűr, melyet a nagy négyszögletes gallér mellett még kis állógallér is díszített. Ezt a fajtát a pásztoremberekkel szemben elsősorban a falusiak, a földműves nép viselte. A szűrt széles barna posztórátét szegélyezi, ehhez kapcsolódik a barna különböző árnyalataival varrt hímzés. Ez foltszerűen illeszkedik az eleje vállához, két barna posztócsík közé. Kétoldalt az ujjak alatt szélesen díszített az aszajrész is, de a háromsoros keskeny hímzés mellett itt is a csipkézett posztórátét dominál. Ujja kézfején a díszes posztószegést szintén egy-egy szimmetrikus felépítésű virágbokorhímzés egészíti ki. Változatos a szűr aljának díszítése, ahol a széles posztórátét a felereszlésnek nevezett összevarráokat követi, és ezt hangsúlyozzák a rátétek közé illeszkedő hímzett egységek is, hullámos szárú virágbokor és folyóvirág váltakozásával. Leglátványosabb a nagyméretű négyszögletes szűrgallér, melyet a barna posztókereten belül szinte teljesen kitölt a hímzés. A több árnyalatú barna szín váltogatásával készült hímzés fő motívumai stilizált növényi elemek, ún. malomrózsa, szegfű és rozmaringlevél. A motívumok tömören sorakoznak a hímzett felületen, így a díszítés foltszerű, melyben a zsúfoltságot a szín- és formaritmus oldja. A szűr elöl gombkötő által készített összeakaszíóval kapcsolható össze. Ehhez csatlakozik a háton lelógó, hátravetőnek nevezett cifra több ágú zsinór. Szintén gombkötőmunka az ún. komlórózsák sora, ezek a színes zsinórból hurkolt kerek díszítmények ismétlődnek a gallér csücskein, valamint az aszajdísz két oldalán, a szűr ujján és alján is körben. A szűr a magyar parasztság és különösen a pásztorember legősibb, legkedveltebb, népdalokban is gyakran emlegetett felsőruhája volt. Kizárólag férfiak viselték, elsősorban ünnepi alkalmakra. Csak a múlt század eleje óta díszítik, eleinte csak színes posztócsíkokkal szegték, majd színes rátéttel és hímzéssel mind gazdagabban díszítették, így alakult ki a cifraszűr. Ez a díszes ruhadarab a paraszti társadalomban a reprezentáció kelléke is volt, ebben illett esküdni, hivatalos helyre menni. Irodalom: Györffy 1930. EMBROIDERED FELT CLOAK Felt cloak is a product of the famous and old craft of the Debrecen cloak tailors. Felt cloak is the most ancient, favourite upper cloth of the Hungarian peasants, especially that of the shepherds. It is frequently mentioned also in folk songs. Felt cloaks were wore only by men, mainly on festive occasions. They started to decorate it only from the beginning of the last century, first only with felt stripes, later it became more and more richly decorated by colourful applications and embroidery. That is how embroidered felt cloak was formed. In the peasant society it had also played the role of representation. One was supposed to put it on for a wedding or for visiting an official place. F. M.