Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)

KATALÓGUS

174. TIHANYI LAJOS (1885-1938) ÖNARCKÉP 1912. Olaj, vászon 40x30 cm. Jelzés: nincs Ltsz. P.71.360. Az Iparrajziskolán és különböző magániskolákban tanult, de sajátos stílusa leginkább önképzés útján formálódott. A századelő különböző művészeti törekvései, így Cézanne-izmus, a fauvizmus és a kubizmus is foglalkoztatta, de befolyásolták a német expresszionisták is. A sokféle ráhatást egységes művészeti nyelvvé tudta formálni: különösen megragadok arcképei, melyekben Kokoschka lelki mélységeket kereső, szenvedélyesen analizáló emberlátásához hasonló megoldásokra jutott. Kiváló portrérajzain és festményein nagy hatású kortársainak, Babits Mihály, Kassák Lajos személyiségének sajátosságait igyekezett megragadni. Formaanalízisei nem műtermi spekulációk, hanem a modell megközelítésének sajátos módszereiből fakadnak. Ebből magyarázható deformálásra való készsége, amelyet azonban a tárgyiasság iránti tisztelete korlátoz. Önarcképei különösen jól reprezentálják törekvéseinek komplexitását. A Herman Ottó Múzeumban lévő Önarcképe bravúros közvetlenséggel szemlélteti a süketnéma művész minden akadályt elhárító kommunikatív készségét, szellemi élénkségét és magával ragadó őszinteségét. Irodalom: Dévényi 1968. LAJOS TIHANYI: SELF-PORTRAIT Tihanyi is the representative of Hungarian Avant-garde movement. He was the member of the group 'The Eight', and later that of the movement of the Activists. In his painting he started from the Cézanne principles absorbing the elements of the Cubism and joining them with expressivity. His main works - like for example the 'Self-portrait' of our collection - are psychologically splendid portraits. 175. VEDRES MÁRK (1870-1961) FIÚ AKT (ÁLLÓ FIÚ) 1913. Bronz, 62 cm. Jelzés: Vedres Márk Ltsz. P.77.429. Vedres Márk századunk elejének egyik kimagasló szobrásztehetsége. Münchenben, majd Párizsban tanult. Kezdetben Rodin, majd Hildebrand művei hatottak rá. Igazi iskolája azonban Itália volt, ahol közel két évtizedet töltött el. Itt főleg az antik és a reneszánsz kisbronzokat tanulmányozta. Kernstok Károlyhoz hasonlóan ő is a közösségi embereszmény megfogalmazására törekedett. Főleg kisméretű szobrokat készített, amelyeken a korára jellemző expresszív szándékot össze tudta békíteni a finoman kiszámított körvonallal. A szerkezet jellegét kiemelő mintázára törekedett, de a részletek helyett a felületek klaszszikus mintaképeket idéző összefoglaló simaságát valósította meg. Szobrait a reneszánsz mesterekhez hasonlóan gyakran patinázta. A Herman Ottó Múzeumban Vedres Márk négy szobrát őrzik. A Dürerreminiszcenciákat keltő Emberpár Vedres egyik legismertebb műve. Kevésbé ismert az itt reprodukált Fiú akt. A szoboralak eltér a szobrászatban szokáos állámotívumtól, kikerüli a kontraposztos kompozíciót, könnyed megjelenésében a görög archaikus (Apolló) szobrok ágaskodó, lebegő megoldáára emlékeztet. A felület kezelésében mellőzi a formák éles rajzát, s az alak sejtető-vizionárius jellegű megjelenítése lehetett a célja. Irodalom: Heitler 1973MÁRK VEDRES: NUDE BOY Vedres is an outstanding master of the modern Hungarian sculpture. His works combine the classical tradition with the principles of modern sculpture. The 'Nude boy' is a faithful reflection of the Vedres' artistic image. Vé. L.