Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)

KATALÓGUS

172. NAGY BALOGH JÁNOS (1874-1919) SZOBASAROK KÁLYHÁVAL 1910 körül Olaj, vászon, 29x23 cm. Jelzés: nincs ltsz. P. 77.289. A századfordulón kibontakozó művészeti átalakulás nálunk is lehetővé tette, hogy akadémiai képzettséget nem szerzett tehetségek is bekapcsolódjanak a művészeti életbe. Ezek közé tartozott Nagy Balogh János is, akit egy időben az ún. népi őstehetségek közé soroltak. Nagy Balogh tartózkodott a művészeti közéletben való szerepléstől, szerény, visszavonult emberként Kispesten élt, szobafestésből és faerezeteket utánzó „flóderozásból" tartotta fenn magát. Nem tekinthető naiv festőnek, hiszen Budapesten és Münchenben is tanult. Témaköre látszólag szűkös: önarcképe, anyját ábrázoló festmények, csendéletek és kubikosfigurákból szerkesztett kompozíciók jellemzik. Áttekinthető, geometriai világosságú kompozíció, fanyar, egyéni színvilág és megindító művészi alázat jellemzik munkáit. Ebbe a világba tartozik a Herman Ottó Múzeum egyik gyöngyszeme, a Szobasarok kályhával. A festmény Delacroix hasonló tárgyú művével vethető össze. A francia mester képe a romantikus magányérzés kifejezése, míg Nagy Balogh alkotását monumentális egyszerűség és szerkesztő tárgyilagosság jellemzi. Irodalom: Németh I960. JÁNOS NAGY BALOGH: CORNER OF A ROOM WITH A FURNACE The oeuvre of this self-made artist is a special chapter in the history of the Hungarian art. His paintings are characterised by essential way of interpretation, strict composition. The themes were supplied by the objects and personages of the poor environment of the artist. The painting shown here is a typical piece of his art. Vé. L. 173. TORNYAI JÁNOS (1869-1936) JUSS (KOMPOZÍCIÓS VÁZLAT) 1910 körül Olaj, vászon 51 x 73 cm. Jelzés: j. I. Tornyai Ltsz. P.77.368. Tornyai János az alföldi festészet egyik kiemelkedő személyisége, a magyar festészetre jellemző expresszív realizmus reprezentánsa. Székely Bertalan és Lötz Károly indították el pályáján, majd szülővárosa, Hódmezővásárhely ösztöndíjával 1894—96-ig Párizsban tartózkodott. Itt megismerkedett Munkácsyval, akinek művészetétől életre szóló inspirációt kapott, az ő kompozíciós megoldásait fejlesztette tovább. Párizs után Német- és Olaszországban járt, majd szülővárosában telepedett le. Tornyai főműve a Juss című kép, melynek megoldásával egész életén át küszködött. Se szeri se száma a hozzá készült kompozíciós vázlatoknak. Ezekben a Móricz Zsigmond műveiből ismerős kegyetlenül keserű világ kifejezésére törekedett. Mindez jóval a nagy író fellépése előtt történt, művészetének egy olyan periódusában, amelyben bár érződik mesterének és példaképének, Munkácsynak a befolyása, de az a felismerés is, hogy az ő elhivatottsága egy sokkal kegyetlenebb igazmondás. Nemcsak az úr gyötri a parasztot: a nyomor a szegény embert is a másik szegény ember ellenségévé teszi. A létért való küzdelem brutalitáát fejezte ki képein. A Juss vázlatainak nagy része a hódmezővásárhelyi múzeumban látható, de a Nemzeti Galéria is több változatot őriz. A miskolci múzeum tulajdonában lévő kisebb méretű kompozíció a befejezett kép benyomáát kelti. A mű minden vonatkozásban kiegyenlített: tónusa egységes, vonalvezetése erőteljes, kompozíciós felépítése hibátlanul egybeesik a szándékolt drámai hatással. A figurák megfestése is azonos értékű. A kép jól reprezentálja Tornyai elképzeléseit. Irodalom: Bodnár 1956. JÁNOS TORNYAI: SHARE (STUDY) Tornyai is a significant representative of the Hungarian Critical Realism. Most of his life he spent in the Great Hungarian Plain. Until the end he remained the portrayer of the Hungarian peasants' life. His most famous painting 'Share' to which he made a great number of studies and sketches was a constant source for inspiration for the rest of his oeuvre. Our piece is one these studies, a mature variant of the final solution.