Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)

KATALÓGUS

ISTVÁN RÉTI: NAGYBÁNYA LANDSCAPE Réti was the founding and leading member of the Nagybánya art colony that played a decisive role in the history of modern Hungarian painting. His picture illustrates the results of the Nagybánya movement. Réti's landscape belonging to our collection is a masterpiece of his mature period. Vé. L. 167. FERENCZY KÁROLY (1862-1917) A TÉKOZLÓ FIÚ 1908. Olaj, vászon, 140 x 185 cm. Jelzés: nincs Ltsz. P. 77.102. Ferenczy Károly a századforduló egyik legjelentősebb művésze, a nagy­bányai festőiskola kiemelkedő mestere. Jogi, majd mezőgazdasági ta­nulmányai után találta meg hivatását, a festészetet. Római, nápolyi és müncheni tanulmányútja megerősítette törekvéseiben. 1887—89-ig párizsi magániskolákba járt. Ezt követően Szentendrén telepedett le, itt értek be franciaországi tapasztalatai. Precíz rajzú, ezüstös tónusú ké­peket festett. 1893-96 között Münchenben élt, ahol barátságba került a Hollósy-körrel. Az ő hívásukat követve költözött Nagybányára, ahol 1905-ig élt. Pályafutásának ez a legfontosabb időszaka. Ferenczy telített színvilága, plein-air hatású festészete abban különbözik a kortársaiétól, hogy bonyolult emberi, társadalmi problémákat hordozó, megragadó érzéstartalmakat közvetítő művek alakítására törekedett. Ferenczy kevésbé ismert bibliai kompozíciója A tékozló fiú. 1908-ban négy nagyméretű vázlatot festett. Fzek közül a legkisebb (melynek 120 cm volt a szélessége) elpusztult. A második változat a Pécsi Képtár tu­lajdona, a harmadik, valamivel nagyobb méretű kompozíció magántu­lajdonban van, míg a legnagyobb méretű a Herman Ottó Múzeumé. Az előzőekkel szemben itt az asztalnál szemben ülő férfifigurát női alakra cserélte fel, és az apa ruháját fehérre festette. Annak ellenére, hogy a három ismert változat közül ez áll a legtávolabb a befejezéstől, mégis a legjobbnak tarthatjuk. A másik két változat táblaképszerű imitálásával szemben a miskolci képet nagyvonalú monumentalitás jellemzi. Festői megoldását tekintve a másik háromnál jóval differenciáltabb, változato­sabb a koloritja. Különösen megragad az apa biblikus-drámai póza. Irodalom: Genthon 1981. KÁROLY FERENCZY: PRODIGAL SON Károly Ferenczy is an outstanding personality of the 20 th century Hun­garian painting. His work presented here is a special line inside the Nagybánya movement. Among his late works, paintings with Biblical topic are significant. These are mainly compositions because of the pedagogical activity of the artist. 'Prodigal son' belongs to these works. Vé. L. 168. VŐFÉLYKENDŐ Bükkaranyos, 1908. Méret: 268 x 28,5 cm. Ltsz. 53-729.53. A kendő finom pamutvászon alapon kétféle színű piros mosópamut beszövésével készült. Két végén nyolc-nyolc azonos mintacsík díszíti, közülük a legalsó és a felső keskeny sorok - zegzug vonal és V betűs csík - mintegy lezárják a közöttük lévő díszesebb sorokkal tagolt felü­letet. A mintasorok elnevezései felfelé haladva a következők: állóró­zsás, szívvirágos, dobált nagyrózsás, szíves-madaras. E sorok felett írásos szöveget tartalmazó sor következik, a kendő egyik végén VERÉB BRIGITA KÉ/ szitette/ 1908-BA, a másikon a sor folytatásaként MÁRCIUS HUSZONHETED szöveggel, a többi betűnek már nem maradt hely. A szöveg feletti díszítő sor nagyrózsás-leveles mintájú. A vőfély­kendő egy szál vászon hosszirányú kettévágásával és egy végbe való ösz­szedolgozásával készült, ezért is ismétlődnek azonos minták a két vé­gén, s így egyik széle szövött, a másik kézzel eldolgozott. A vőfélykendő - hosszúkendő, lakodalmi kendő, násznagykendő elnevezés változatokban ismeretes. Változatos a díszítése és alkalmazá­sa is, funkciója viszont mindig azonos, a lakodalom ünnepi ceremóniá­jának látványos kelléke, melyet a menyasszony ajándékoz a lakodalmi tisztségviselőknek, sőt olykor a násznépnek is. Egyes vidékeken 40-60 darabot is készítenek belőle, díszítése általában a legújabb helyi divatot követi, szedettes szőttes, „merkolt", azaz keresztszemes vagy „kalodis" vagyis szálvonásos. Ezt viselik a hívogatásnál és a lakodalom idején a vőfélyek, a násznagy, továbbá a lakodalmas szekérre, lóra is kötnek belőle, és vannak olyan vidékek, ahol a menyasszony a násznép között is osztogatja. Viselésmódja változatos, kötik a vállon átlósan átvetve, olykor két darabot is keresztbe rakva, misfelé derékra kötve vagy a váll­ra tűzve viselik „jelvényként". A lakodalomban ajándékba kapott vő­félykendőt elteszik emlékbe, megőrzik, így egy-egy híresebb vőfélynek

Next

/
Thumbnails
Contents