Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)

KATALÓGUS

163. CSONTVÁRY KOSZTRA TIVADAR (1853-1919) ÖREG HALÁSZ 1902. Olaj, vászon, 59,5 x 45 cm. Jelzés: nincs Ltsz.P.77.66. Csontváry a 20. századi magyar művészet egyik legérdekesebb és legjelentősebb személyisége. Bár nem részesült rendszeres művészeti képzésben, nem tekinthető autodidaktának. A megszállottak hivatástudata irányította életét. Egy hallucináció során a világ legnagyobb festőjévé való kiválasztottságról kapott hírt: ettől kezdve ennek a szerinte való elrendeltetésnek kívánt megfelelni. Kereskedősegéd, majd patikus volt, szorgos munkával anyagi alapot gyűjtött képzőművészeti stúdiumaihoz. Negyvenegy évesen Hollósy müncheni iskolájában kezdte el tanulmányait, majd Karlsruheban is dolgozott. Hamarosan szakított a művészeti iskolákkal és saját elképzelései után kezdett festeni. A miskolci múzeumban lévő festmény Csontváry egyik legjobb alkotása. A képet 1902-ben történt itáliai utazása során festette. Ekkor készült az Öreg halász, Csontváry emberi sorsokat megjelenítő művészetének remeke. Az öreg halász a nápolyi öböl előtt helyezkedik el: alakja majdnem betölti a kép terét. A háttér épp hogy csak magyarázza a jelenséget, nem a helyi színezet dominál. Az öreg halász típusa mitologikus vonatkozásokat reprezentál: sokat átélt, de meg nem tört ravaszká öreg Hermész képzetét kelti. Az arc szikkadt formát és a homlok építőköveket idéző ráncai az építménnyel való asszociációkat sugallnak. Ez a különös, a sorssal dacoló, de ugyanakkor sorstól formált ember a garabonciá varázsló, csalfa próféta, de egyben emlékeztet az ember számkivetettségére, létének tragikumára is. Csontváry képe megrázó sorsszimbólum, emberi alakban elbeszélve. Olyan művészi vállalkozás, amely a portrétól jut el a mitológiai témákhoz anélkül, hogy az eredeti élmény, a modell veszített volna érzékletességéből. Irodalom: Németh 1970. TIVADAR CSONTVÁRY KOSZTKA: OLD FISHERMAN This lonely artist of the turn of the centuries did not belong to any of the styles and tendencies of the contemporary art. He started to paint after an interior inspiration. His paintings are characterised by a special language of forms, irrational world of colours, magic atmosphere. Among his themes the landscapes prevail, he created only few portraits. 'Old fisherman' is one of the most attractive masterpieces of the Hungarian art depicting humans. Vé. L. 164. BERÉNY RÓBERT (1887-1953) CSENDÉLET 1905 körül Olaj, vászon, 60 x 72 cm. Jelzés: nincs Ltsz. P.77.30. A Képzőművészeti Főiskolán töltött egy év után Párizsban a Julian Akadémián folytatta tanulmányait. Matisse és Picasso művészetének megismerése után szakított eddigi természetelvű felfogásával: Cézanne, a kubizmus és az expresszionizmus hatáára kereste sajátos kifejezési lehetőségeit. Stílusérzéke, átélési képessége következtében ebben az időben készült művei meglehetősen széles formavilágot fognak át. 20 évesen szerepelt a „fauves"-ok kiállításán Ülő nő című alkotásával. Vele egy időben készült a miskolci múzeumban lévő csendélete, mely Cézanne képalakító elveinek és színvilágának mély megértéséről tanúskodik. A mű egyszerű felépítése, a tónusskála szerinti színrendszere a cézanne-i színmoduláció elveit követi azzal a sajátos megoldásai, hogy a motívumokat sötét alaptónusból bontakoztatja ki, s ezáltal a magyar tradícióra jellemző fény-árnyék festészetet is megőrzi (egyben Berénynek Rembrandt iránti tiszteletét is kifejezi). A festmény, összevetve Berény ez időben készült interieurbe helyezett csendéleteivel, elegáns kompozíciója és festői gazdagsága miatt is kiemelkedő jelentőségű alkotás. A nyugtalan szellemű művész, aki nemcsak képzőművészettel, de matematikával, zenével és filozófiával is foglalkozott, hamarosan eltért ettől a stílusától. A Tanácsköztársaság idején készült Fegyverbe című plakátja a cézanne-i kubizmus expresszionista szellemű továbbfejlesztése. Irodalom: Szíj 1964. RÓBERT BERÉNY: STILL-LIFE Berény is one of the representatives of the Hungarian Avant-garde. He got acquainted with the results of the progressive art in Paris. After returning home he became the member of group 'The Eight' represent-