Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)

KATALÓGUS

évek vége közé tehetjük. A kép bal oldalán látható tejesköcsög a gönci kerámia egyik legjellegzetesebb képviselője. Vékony falú, jól korongolt, opálos zöld angóbján színtelen máz. Az edény hasán két karcolt, szív alakban összehajló fűzfaág között a felirat: Készült 1912 Május hó 10. Szénégető asszony részére. A szöveg írlsképe, betűhasználata jellemző, s nem kizárt, hogy a gönci kerámia jelzett korszaka egy-két mester (G. I. és F. A. monogramok) nevéhez kapcsolható. A kép jobb oldalán látható locsoló a ház földjének fellocsolására szolgált. A jeles tárgy lényegében a műhely stílusának valamennyi jellemzőjét felvonultatja. Színe zöld, amelyet a zöld máz, s a mázazás előtt felvitt fehéres-zöldes földfesték eredményez. A tölcsérszerű test felső hengeres részének karcolt díszítménye és felirata négy egységre tagolódik. Kétoldalt, a letört fül rózsaszerűen kidomborított záródásai alatt helyezkedik el az összetartozó főszöveg: Készült 1897 évben Február 28 án Gönzön; Gönczi Erzsike Kis asszony részére. E szövegrész folytatása a kónikus palástra is felfut: Szoba Földjét Locsolni Hogyha Foros. A felső hengerpalást két átellenes oldalán egy-egy önállóan komponált egység helyezkedik el. Az egyik a magyar címer stilizált rajza, melyet a fentebb már ismertetett leveles ágfüzér övez, de itt az ágak végén egy-egy ötszirmú virág, illetve tulipán foglal helyet. Felül Éljen a Haza felirat zárja le a teret. A címerben a nemzeti színek helyén Tisza, Duna, Száva és Dráva felirat. A címerrel átellenben szív alakban öszszehajló fűzfaágak, a szív formában a felirat: Éljen a Nemzet. Alul a szív formát itt is két, virágban végződő ág övezi, alatta Éljen a Haza szöveggel. Az edény pereme ujjal benyomkodott ívét pontsor szegélyezi, belsejükben pedig apró meánderek húzódnak. A szájperemet pecsétlővel benyomkodott négylevelű lóheresor övezi. Irodalom: Vida 1989-90. 425-463. CERAMICS FROM GÖNC In North East Hungary there had been several pottery centres hardly known today. Among them we can mention the pottery of Gönc, the former agrarian town of comitat Abaúj. Ceramics of Gönc are characteristically green, they are frequently inscribed and have year on them. Judging from the known products the Gönc workshop was flourishing at the end of the 19

lh centuiy. The milk-jug represented here is one of the most characteristic pieces of the Gönc pottery. Watering-can was used for watering the earth-floor of dwelling houses. V. Gy. 162. KOSZTA JÓZSEF (1861-1949) NŐI AKT AZ ERDŐBEN 1902-1903Olaj, vászon, 116x60 cm. Jelzés: b. I. Koszta J. Ltsz. P.77.223A brassói születésű művész az akkori szokásoknak megfelelően a budapesti, a bécsi és a müncheni akadémián tanult, majd Lötz Károly és Székely Bertalan korrektúrái után Benczúr Gyula vezetésével dolgozott az I. sz. mesteriskolán. Korai képével, a Hazatérő aratókká itthon és Párizsban díjat kapott. 1902-1903-ban Nagybányán festett, majd Rómában és Párizsban végzett tanulmányokat. Egy ideig a szolnoki művésztelepen tevékenykedett, majd Szentes mellett egy tanyát vásárolt és ott élt egészen haláláig. Munkássága az Alföld szegényparasztjainak érzésvilágát fejezi ki. A sötét háttérből elővillanó színfoltjainak kontrasztjával modelljeinek nyugtalan érzésvilágát, sorsát fejezi ki. Kezdetben nagyobb méretű kompozíciókat festett, később kis „valóságfragmentumok" útján mondta el sajátos közlendőit. A Munkácsyból kiinduló képalakító látásmódja gazdag színanalízissel párosul. 1948-ban az elsők között kapta meg a Kossuthdíjat. A Herman Ottó Múzeumban lévő álló aktja egyedülálló Koszta festészetében. Nincs tudomásunk arról, hogy ezenkívül festett volna egész alakos aktképet. A festmény minden bizonnyal Nagybányán keletkezett 1902 vagy 1903-ban. Festésmódja emlékeztet Ferenczy Károly ekkoriban alkotott műveire. Az alkonyi napnak a fák között átszűrődő aranyló tónusai egyedülálló szépséget adnak az egyszerű felépítésű, földmítoszokat idéző képnek. Irodalom: Aradi 1964. JÓZSEF KOSZTA: FEMALE NUDE IN THE FOREST Koszta is a significant personality of the so called Alföld (Great Hungarian Plain) painting following the Munkácsy traditions. He worked in several art colonies, but as a matter of fact did not belong anywhere. His paintings arc characterised by strong light-shadow contrasts, laconic colour spots. 'Female nude' is one of his early works. Vé. L.