Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)

KATALÓGUS

paintings are his genre-paintings in the style of critical realism, like e.g. the 'Condemned cell' that won for him the golden medal of the Paris Salon. Munkácsy's real sphere is the depicting of humans. He painted landscapes just to enjoy it, as an artistic practice. However, these pictures stand among his most lasting works. His landscape kept in our collection fascinates with the simplicity of its artistic means, its lightness and virtuosity. Vé. L. 139. LÖTZ KÁROLY (1833-1904) A MÚZSA 1880. Olaj, vászon, 100 x 61 cm. Jelzés: j. l. Lötz Károly Ltsz. P. 77.244. Lötz Károly a 19. századi magyar festészet egyik jelentős személyisége, a monumentális festészet kiemelkedő művelője. Németországban született, de magyar származású anyjával 8 éves korában visszatelepedett Budára. Marastóni Jakabnál és Weber Henriknél szerezte meg képzőművészeti alapismereteit, 1852-ben beiratkozott Rahl bécsi magánfestő iskolájába. Hamarosan mestere segítője lett a monumentális feladatok kivitelezésénél. Korai műveiben a Barabás-Canzi-féle élelképi felfogásban dolgozott. Pusztai tárgyú festményei nagy népszerűséget szereztek neki és Munkácsyra is hatottak. Az 1860-as évek második felétől kezdve számos monumentális megbízásnak tett eleget. Egyik legfontosabb munkája a Nemzeti Múzeum lépcsőházában látható. Főműve az Operaház nézőterének monumentális mennyezetképe. A Keleti pályaudvart, az Országházat, a Tudományos Akadémiát, a pécsi Dómot és a budapesti Mátyás templomot díszítette falképekkel. Nemcsak az állam és az egyház, hanem magánosok is festettek vele freskókat. Monumentális művészete nemcsak hazai, hanem európai viszonylatban is egyedülálló, a naturalista újítások és az akadémikus látás korában merte és tudta folytatni Tiepolo elragadóan légies falfestészetét. Falképeihez számos tanulmányt készített, nem csupán kompozíciós vázlatokat, de önállóvá fejlesztett képi motívumokat. Valószínű, hogy ezeknek az alkotásainak a népszerűsége miatt a tetsző képrészleteket megismételte vagy variációkat készített róluk. Ezek közé tartozik a Múzsa című műve is. A festmény a fényképen fennmaradt alkotáshoz hasonlít annyiban, hogy a kis szárnyas Ámor a Múzsa lantja után kap. Képünkön az alakok elhelyezkedése átlós jellegű, a máik két változattól abban is eltér, hogy a figurákat felhőre helyezte. A kép gazdag festőisége Lötz Károly 1890 táján festett portréival és aktképeivel azonos színvonalú. Irodalom: Ybl 1938. KÁROLY LÖTZ: MUSE Károly Lötz was one of the officially recognised, supported and really original master of the second half of the 19

,h century. His real genre is decorative, monumental mural painting in which he could use the illusionism of the Late Baroque. His main work is the ceiling mural of the Budapest Opera. Mythological and nude compositions brought Lötz a great success also in panel painting. His painting depicting a muse is close to the mural in its style and theme, it could have been a study for a mural. Vé. L. 140. SZINYEI MERSE PÁL (1845-1920) GRÓF SZIRMAY ALFRÉDNÉ ARCKÉPE 1879. Olajfa, 35,5 x 28,5 cm. Jelzés: b. I. Szinyei Pál 1879. Ltsz. P.77.345. Szinyei Merse Pál a magyar plein-air festészet úttörő mestere. A legszebbnek tartott magyar festménynek, a Majálisnak az alkotója. Képzőművészeti tanulmányait nagyváradi gimnazista korában kezdte, majd beiratkozott a müncheni képzőművészeti akadémiára, ahol Piloty tanítványa lett. A festészet nem volt kenyérkereső foglalkozása, ezért szakaszosan dolgozott. Első termékeny éve az 1868-as év, ekkor festette a Hinta és -à. Ruhaszárítás című vázlatait. 1872-73-ban festette a maga korában meg nem értett remekét, a Majálist. Apja betegsége megakadályozta abban, hogy Firenzében telepedjen le. Megnősült és jernyei (Jarovice) birtokán gazdálkodott. Az 1896-os millenniumi kiállításon a Majális sikert aratott. Szinyei ismét kedvet kapott a festéshez, de korai munkáinak költőiséget többé nem tudta megközelíteni. 1905-ben a Képzőművészeti Főiskola főigazgatójává nevezték ki. Az ő nevéhez fűződik a nagybányai festők meghívása a főiskolai oktatába. Szinyei Merse nemcsak a tájképfestészetben és az alakos kompozíciókban alkotott jelentőset. Mint arcképfestő is