Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)

KATALÓGUS

bok rendszerint csak három széles zsilipdeszkákból állnak, a szél díszítése is szélesebben komponált. Gömöri termékek ÉszakkeletMagyarországon mindenhol elterjedtek, és az ácsolt kelengyeláda ezen régió lakóházainak jellegzetes bútordarabja, volt. A képen látható láda sötétbarna színű. Díszítése - mint az ácsolt ládáké általában - a bútor szerkezetét hangsúlyozza. Az első sarokoszlopok, a tető első része, valamint a homloklap deszkázata jellegzetesen tagolt kompozíciót eredményez. A geometrikus és növényi motívumok összhangja a gömöri ácsolt ládák késői korszakának jellegzetes sajátossága. A láda fedelén egymást metsző félkörön ágmotívumok, átlókkal metszett négyzetes mezők sorakoznak. A homloklapon osztott-tagolt félkörök dominálnak, ezek között stilizált emberalakok, kiegészülve a már említett díszít menyekkel. Az évszázadok alatt többször átírt jelképrendszer dekódolása kozmikus és humán szimbolikájának feloldása nehéz feladat, ám a díszítmények grafikai szépsége örök érvényű. Irodalom: Csilléry 1951.; Viga 1980. 63-64. TIMBERED CHEST Timbered chests represent the most characteristic group of the Hungarian folk furniture. On the picture we see trousseau chests from one of the best known regions, from Gömör. On the chests we see the characteristic decoration of the Gömör timbered pieces, geometric ornaments, but plant ornament also appears on them. V. Gy. 127. KÁPOSZTAGYALUK Gelej, 1833Méret: h: 140 cm, sz: 30 cm. Ltsz. 74.2.1. Taklakenéz, 1862. Méret: h: 140 cm, sz: 31 cm. Ltsz. 83.12.1. A savanyítás a főzeléknövények általánosan ismert tartósító eljárása. Hazánkban elsősorban a káposztát konzerválták ily módon, ez sokfelé ma is élő szokás. A savanyításra váró, nagy mennyiségű káposzta egyenletes felaprítására - a különböző formájú kések mellett - elterjedt eszköz a káposztagyalu. A káposztát - a vésett hornyokban csúszó - faládikába helyezték, melynek előtolásával a szerszám kései jelentős mennyiséget szeltek le az aprításra váró anyagból. Ezen eszközök többsége bognár- vagy asztaloskészítmény, s gyakori közöttük a szépen díszített, és évszámmal is ellátott darab. A kép bal oldalán látható geleji gyalu puhafából készült. Faragásának zárt kompozíciója, biztos vonalvezetése a készítő nagyfokú jártasságára utal. A mélyített alapú domború faragás a fa- és kőfaragás történeti stílusát idézi, s elsősorban a klasszicizáló bútorok, főként széktámlák formáját mintázza. A tárgy végén, közepén, csaknem a csúcsán nyolcszirmú, csillagszerű virág, rozetta helyezkedik el hornyolt szirmaival. Ezt két oldalt a domború perem félkaréjai övezik, mintegy keretbe foglalva a fejrész közepén, kazettaszerű egységben elhelyezkedő 1833-as évszámot. A jobb oldali, Taktakenézről származó darab anyaga keményfa, vágórésze 7 kést tartalmaz. Nyakrészét és - annak végén - körívben záródó fejrészét összefüggő, vésett díszű kompozíció ékíti, amelyet a „N.s. Kóródi István Készítette az 1862 Évben" felirat fog egységbe. A virágtőként összefonódó kacsokból három nagyobb és két kisebb ág hajt ki. A középsőn hatágú rozetta, melynek szélét szabálytalan pártázatú virágszirmok övezik. A bal- és jobboldali főág napraforgóvirág-szerű ornamensben végződik, egyikben kis ötágú rozetta, a máikban lovacska figurája. A baloldali mellékhajtá kisszirmú virágban, a jobboldali pedig stilizált tulipánban végződik. A teret kitöltő, szabad rajzú díszítmény jeles darabbá avatja tárgyunkat. A káposztagyaluk - hasonlóan hazánk má vidékeihez - elterjedtek voltak Észak-Magyarországon is. Egy-egy településen azonban általában csak néhány darab fordul elő, amelyeket ismerősök rendszeresen kölcsönkérték a tulajdonostól, s így egy-egy tárgy gyakran több generáción keresztül is nagyobb közösséget kiszolgált. Bár már a 17. század elején történik említés ezen eszközökről, úgy tűnik, hogy készítésük virágkora a 19- század volt. A múlt századi darabok használata ma sem ritka az észak-magyarországi falvakban, a legszebbek pedig ma már a néprajzi gyűjtemények féltett darabjai. A praktikus, a funkciónak tökéletesen megfelelő forma pedig ma is tovább él a készülő darabokon. CABBAGE SUCER The cabbage sheer on the left comes from Gelej. Its relieved carving recalls the historical style of the wood and stone carving and follows on the first hand the shape of the Classicist furniture, mainly chair-backs. The one on the right comes from Taktakenéz. Its decoration is a whole engraved composition framed by the name of the owner and time of production. V. Gy.