Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)
KATALÓGUS
tételezhető, hogy Donát ismerte a francia klasszicizmus felfogását, s ezt kívánta követni az elegánsan térbe helyezett figura megjelenítésekor. Irodalom: Szabó 1981. 188. JÁNOS DONÁT (1744-1830). A MAN WITH AN AREA SKETCH (PORTRAIT OF AN ARCHITECT). The painter settled in Pest in 1810 and for twenty years was an important personality of the art life of the town. His portraits differ from the style of the contemporary Austrian painters, his rendering is much more large scaled. Donát was familiar with the ideas of the French Classicism and wanted to follow them by placing his figure into an elegant space. Vé. I, 104. VIR\GDÍSZES LÁDA Miskolc, 1824. Méret: h: 92 cm, sz; 47 cm, m: 42 cm. Ltsz. 53-622.1.2. A jellegzetesen heterogén virágkompozíció szinte független a mögötte húzódó medalion dísztől, amely szinte csak az évszámot (1824) keretezi. A mindkét oldalon, szimmetrikusan elhelyezkedő, naturális ábrázolású fehér-tarka tulipán és mellette a stilizáltabb kék rózsa különálló díszítőelem, szinte csak térkitöltő funkciója van. A láda ornamentikája, díszítménye, színhasználata és kompozíciója alapján miskolci festőasztalos műhelyében készülhetett. Irodalom: K. Csilléry 1976.; Zupkó I979-; Fügedi 1989 A CHEST WITH A FLORAL ORNAMENT The chest was bought in 1940 in Mezőkövesd. Judging from its ornaments, use of colours and composition it could be made in a workshop of a painted cabinet-maker from Miskolc. Sz.J. 105. A MISKOLCI NÉMET VARGÁK ÓNPALACKJA Miskolc, 1825Méret: m: 34,5 cm, átmérő: 17 cm. Ltsz. 53-731.1A miskolci német vargák ónpalackja 1939-ben került a múzeum gyűjteményébe. Korábban a diósgyőri református egyház őrizte. A vargák céhe a 18. század elején alakult meg városunkban. A 18. század második félétől viszont a magyar és a német vargák külön testületet alkottak, s ebben az időben kapták új privilégiumaikat is. Mestereik száma arra utal, hogy a tekintélyesebb miskolci céhek közé tartoztak. A múzeumban őrzött irataikból kitetszik, hogy a 19. század első felében a két céh kötelékébe több mint félszáz mester tartozott. A céhélet társas összejövetelein kiemelkedő szerepet játszó nyolcszögletű borosedény formailag rendkívül egyszerű. Hasábos, füllel és dugaszos kiöntőcsővel ellátott testét felül csonkolt negyedgömb és egyszerű füllel ellátott hengertag koronázza. A más miskolci, céhes fennálló ónedényekhez hasonlóan itt sem találkozunk ónjeggyel, de a céhjegyzőkönyv bejegyzéseinek tanúsága szerint az ez idő tájt virágzó miskolci ónöntő mesterség egyik egyszerű, de igen nemes vonalú termékéről van szó. Ez idő tájt a céhes és a protestáns egyházi használatra készült ónedények között területünkön sem stiláris, sem formai különbségeket nem láthatunk, az ismérvek teljesen egybemosódnak. (Ennek szép bizonyítéka a diósgyőri református egyház ónedénykészlete.) A nyolcoldalú, hasáb formájú edény kiöntőcső felőli két oldalán vésett német nyelvű felirat és egy csizma - a mesterség fogásait, elsősorban a varrást hangsúlyozó -, képe látható. A tárgy felirata: OBLM: IOAN GERISINGER UNTL MATHIAS SPANER G / DEUTSCHE SCHUMACHER ZUMFT/DI SEPT 825. Irodalom: Weiner 1969.; Weiner 1971. TIN FLASK OF THE GERMAN SHOEMAKERS FROM MISKOLC The guild of the shoemakers was formed in Miskolc at the beginning of the 18 th centuiy. At the end of the centuiy Hungarian and German shoemakers had had separate corporations. The octagonal wine vessel played an outstanding role on the parties of the guild. This object shows that in the 18 th centuiy there were no stylistic or formal differences between the tin vessels made for guilds or Protestant churches.
