Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)

KATALÓGUS

1684-től hat éven át Amszterdamban tevékenykedett. Itt a dekoratív kompozícióra törekvő holland csendéletfestők hatottak rá, különösen Aelst, Beyeren és Hondrecoeter. 1690 táján már Angliában működött, ahol kezdetben befolyással voltak rá az angol csendélet- és állatképfestők is. Dekoratív, egzotikumokat kereső stílusa, virágcsendéleteinek buja pompája, anyagszerűségre törekvő festésmódja, csillogó színei hamarosan népszerű és keresett művésszé tették. Az angol királyi udvar és az arisztokrácia is gyakori megrendelője volt. Tekintélyét jelzi, hogy 1700-ban angol állampolgárságot kapott, s itt élt élete végéig. Műveinek nagy része külföldi gyűjteményekben található. Néhány képét a Nemzeti Galéria őrzi. A Petró-gyűjteményből származó Csendélet-ét minden valószínűség szerint 1700 körül festette. A század elején restaurált festmény alaptónusa meglehetősen sötét, ennek ellenére megragadó a motívumok színvilágának és formarendjének kiegyensúlyozottsága. Irodalom: Pigler 1941. JAKAB BOGDÁNY (CA. I860. LONDON 1824): STILL-LIFE The artist originating from a noble family of comitat Sáros was born in Eperjes (Presov) and left his country as a young man. The English royal court and aristocracy liked to buy his works. In 1700 he became a British subject and lived in Britain until the end of his life. In all probability he painted this work around 1700. Vé. L 74. HABÁN KORSÓ Nyugat-Magyarország, 17 î 3Méret: m: 28 cm. Ltsz. 82.200.1. A habán edények egyik jellegzetes típusa a korsó. Szép tömegalakítása, arányos nyaktagozatai, füle miatt önmagában is plasztikai értékkel rendelkezik. Az edény felületének díszítésére jellemző a késő habán kerámiában oly gyakori „horror vacui": a teljes edényfelület ornamentális kitöltése. Korsónk öblén kobaltkék rácsos-vonalas lambrequinnel határolt mezőben igen hangsúlyos, mangánviolával, rézoxid-zölddel, kobaltkékkel és antimonsárgával festett, kontúrozott húsos levél- és virágmotívumok, amelyeknek színfoltjai szépen harmonizálva olvadnak egybe. A korsó vállán - a fül két oldalán -, 1713-as, klasszikus habán kalligráfiával írott mangánviola évszám olvasható. Ez a viszonylag korai darab formai megoldásával, arányaival élénken tovább él a 19. század népies habán fazekasgyakorlatban, elsősorban a Pozsony környéki műhelyek tevékenységében. Irodalom: Katona 1974. HABAN

JUG One of the characteristic types of the Haban vessels was the jug. On the shoulder of the vessel, at to sides of the handle we see a classical, handwritten year 1713 of violet colour. The shape and structure of this relatively early piece continues to live in the folk practice of Haban style pottery, on the first hand in the activity of the workshops around Pozsony (Bratislava). K. I, 75. HABÁN TÁL Észak-Magyarország, 1727. Méret: átmérő: 210 mm. Ltsz. 53-1426.1. A magyar népi kerámiában is ismeretes az ún. „formás tál" típusa. Ez alatt többnyire bordás felületi kiképzésű tárgyakat kell érteni. Tálunk két részből készült. Korongolt, kifelé hajló peremű tálrészből. Az edény minden bizonnyal díszkerámiának készült. A tejfeles fehér ónmázzal megöntött öblének középső sík centrumában korongon húzott kettős vonalkeretben - melyet körbefutó csipkedísz ékesít -, laza ágmotívumok közé komponálva mangánviolával festett D. I. monogramot és 1727-es dátumot olvashatunk. A tál peremén és öblének bordáiban mangánkék dekoráció oldja a tál fehérségét. A bordákban stilizált gránátalma- és madármotívumok helyezkednek el. Bár a tárgy már erősen magán viseli a habán kerámia kezdődő hanyatlásának jegyeit, díszítményei egyértelműen utalnak a habán kerámiaművészet egészét jellemző késő reneszánsz ornamentika elemeire. Irodalom: Szendrei 1889.; Katona 1974. HABAN BOWL This object represents the features of the starting decline of the Haban pottery. Its decorations refer to the Renaissance elements characteristic for the whole of the Haban ceramic art. K. L.