Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)

KATALÓGUS

A hydria kerámiagyűjteményünk kevés jelzett itáliai darabjai közül való. Mind formájában, mind pedig túláradó, dekorativitást hajszoló dekorjában a ligur tengerpart nagy múltú fazekasközpontjának, a 17. század végén még virágzó Genovának jellegzetes, ún. eklektikus stílusperiódusát képviseli. Magyarországi származási helyéről pontos adataink nincsenek, de feltehetően mis, hasonló korú és kvalitású darabokkal együtt a Radvánszky család egykor nagy hírű kerámiagyűjteményének megbecsült darabja volt. Irodalom: Brestyánszky 1966. PHARMACY VESSEL This large decorated pot must have belonged to the equipment of a monastery pharmacy. It can be suggested on the basis of the Minorite coat of arms on the bottom of the vessel. This piece is one of our few marked Italian faience vessels. Both its form and its richly decorated surface represent the characteristic, so-called Eclectic style period of Genoa still flourishing at the end of the 17

th century. K. L. 64. CÉIIPECSÉTEK A céhes élet általánosan elterjedt használati tárgyai között talán legnagyobb számban a céhpecsétek maradtak fenn. A történelem folyamán a gazdasági élet és természetesen ezzel párhuzamosan az egyre bonyolultabbá váló jogviszonyok hívták életre és terjesztették el a céhpecséteket is, amelyek használata a 15. században kezdődött el, de a 16. században vált általánossá hazánkban. A Herman Ottó Múzeum gazdag céhpecsét-gyűjteményében a legkorábbi darabok néhány kivételtől eltekintve a 18. századból származnak, túlnyomó részük 19- századi. Rimaszombati gombkötők céhpecsétje 1666. Méret: m: 4 cm, átmérő: 3,2 cm. Ltsz. 53-788.1. A sárgarézből készült, nyolcszögletes nyelű, tömzsi fejű pecsét nyomófelületének peremét karikákból és vonalakból álló füzér díszíti és a koncentrikus körökben fut a felirat: SIGILLUM. NODVLARIORVM. RIMA. SZOMBATI. 1666 +. A nyomófelület közepén tollforgót, kócsagbokrétát tartó kar, egy gomblyukas és egy gombos-zsinóros sujtás, valamint gombkötő horgok láthatók. Szomolnoki és stószi lakatosok közös céhpecsétje 1702. Mérel: m: 7 cm, átmérő: 4 és 3,3 cm. Ltsz. 53-787.1. A sárgarézből készült, nyolcszögletes nyelű pecsét ovális nyomófelületén cortouche pajzsban lakat, két keresztbe tett pisztoly és kulcs vésete látható. Körirata négyosztású levélkoszorúban: SIGILVM SERATORVM SCHMOLNITZENSVM ET STOSI:, és külső domborulatán: ANNO 1702. Irodalom: Bodó 1968. GUILD STAMPS The earliest pieces of the Herman Ottó Museum's rich stamp collection come from 1666 and 1702. The guild stamp from Rimaszombat was made out of brass and has got an octagonal handle. The guild stamps of the locksmiths from Szomolnok and Stósz have the same shape and material. V. L. 65. ERDÉLYI ÜVEGPALACK Romána vag}> Porumbák, 17. század vége Méret: m: 26 cm. Ltsz. 52.251.11. A 17. század a magyar üvegipar fejlődésének nagy korszaka. A régi bányavárosi üveghuták mellett ekkor tűnnek fel a főúri uradalmak központjaiban emelt üvegcsűrök, és új üvegesközpontok alakulnak ki a Felvidéken, a Dunántúlon és Erdélyben egyaránt. Amíg a Felvidéken és a Dunántúlon a Károlyiak, a Pálffyak és a Batthyányiak járnak elöl az üvegipar fejlesztésében, addig Erdélyben Bethlen Gábor nevéhez fűződik a kor általános európai színvonalának megfelelő üvegkészítés meghonosítása. Bethlen gazdaságpolitikájának egyik jellemző vonása az erdélyi ipar fejlesztése volt. A habán kézművesek letelepítésével, bányászok, pénzverők és üvegkészítők behozásával egyrészt olyan iparágakat teremtett meg, amelyeket még nem űztek Erdélyben, illetve nem a kor kívánalmainak megfelelő technikai színvonalon műveltek. Erdély egyik legrégibb és legjelentősebb üvegkészítő központja Fogarasban jött létre a 17. század elején. Bethlen Gábor a híres itáliai üvegkészítő központból, Muránóból hozatott mestereket a porumbáki uradalomba, akik a kor divatjának megfelelően velencei modorban gyártottak kristályüvegeket. Az olasz mesterek magas szintű művészi tevé-