Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)

KATALÓGUS

The three-part suspension bands were decorated by round mounts of different shapes. R. L. 41. SZABLYA Honfoglalás kor Lelőhely: Karos-Eperjesszög H. temető 52. sír Méret: h: 87 cm. Ltsz. 94.46.4. A honfoglaló magyarok viszonylag ritka (eddig alig 150 db-ot ismerünk) fegyvere volt a jellegzetes formájú szablya. Pengéje enyhén ívelt, alsó harmadát kétélűre köszörülték, a markolat pedig az él felé hajlik, így a fegyver vágásra és szúrásra egyaránt alkalmas volt. A szablyát tartó kezet rövid, gombos végű, ugyancsak a penge felé hajló keresztvas védte az ellenséges pengétől. Még nem teljesen világos, hogy a 10. századi magyar harcosok közül kik viselték (illetve vitték magukkal a sírjukba) e fegyvert: egyes kisebb egységek vezetői, esetleg az előkelő vezérek testőrei. Az viszont bizonyos, hogy a finom mívű arany- vagy aranyozott ezüst szerelékekkel ellátott szablyák a korszak legrangosabb férfijainak méltóságjelvényei és fegyverei voltak. Ezek sorába tartozik a karosi szablya is, amelynek markolatát és hüvelyét palmettamintás, poncolt és aranyozott hátterű véretekkel szerelték fel. A kopott, javított díszítmények hosszú használatra utalnak. E fegyver párhuzamai szinte kivétel nélkül a Felső-Tisza-vidék 10. század első felére keltezhető rangos férfisírjaiból kerültek elő (Tarcal, Rakamaz, Geszteréd), a korabeli magyar nagyfejedelmek katonai kíséretének vezetői hagyatékából. A legszebb darabot a bécsi Schatzkammerben őrzik, ez az arany szerelékes fegyver fejedelmi méltóságjelvény lehetett. Sokáig vitatott kérdés volt, hogy vajon magyar mesterek készítették-e, de napjainkra már kétségtelen, hogy legközelebbi párhuzamai a honfoglalás kori temetőkből ismertek. Ezek sorába tartozik a karosi lelet is. Irodalom: Révész 1996. 178-185. SABRE Sabre was a relatively rare weapon of the ancient Hungarians. Its blade is slightly curved, its lower third was double-edged. The hilt curves toward the blade edge. Sabres supplied with gold or gilded silver parts at the same time played the role of insignia. The hilt and scabbard of the sabre from Karos were supplied by mounts decorated with palmettes, punched ornament, their background was gilded. The seedy, repaired decorations refer to a long use. The analogies of these weapons have been found almost exclusively in the high rank male burials of the Upper Tisza region dated to the first half of the 10th century. The most beautiful piece is kept in the Schatzkammer in Vienna. R. L. 42. KÉSZENLÉTI ÍJTARTÓ TEGEZ VERETEI Honfoglalás kor Lelőhely: Karos-Eperjesszög LH. temető 11. sír Méret; a téglalap alakú veretek 3,5 x 2,5 cm, a rozettás fejű szegecsek átm. 0,8 cm, a háromszög alakú veretek 2 x 2,2 cm, a négykaréjos veretek 1,4 x 1,8 cm, a rombusz alakú veretek 4,1 x 4,1 cm, a háromágú veretek 1,6x1,7 cm, a függesztő5x2,6cm. Ltsz. 94.82.6 A honfoglalás kori leletek egyik legújabb (és éppen a karosi ásatások révén) felismert darabja. Korábban úgy vélték, hogy a szkíták letűnése és a kunok felbukkanása közötti másfél ezer évben a pusztai harcosok nem használtak olyan bőr íjtegezt, amelyben felajzott állapotban tárolták az íjat. A karosi leletek segítségével más korábban előkerült, de nem régész által feltárt veretegyüttesekről is sikerült kimutatni, hogy azok valójában készenléti íjtegez díszítményei. Azok az íjtartók, amelyeknek az oldalát olykor több tucatnyi aranyozott ezüstveret ékesítette, méltóságjelvények is voltak: a középső harmadukon látható rombusz alakú veret napszimbólum, a körülötte lévő háromágú veretek a négyégtájat jelképezik, az egész együttest övező hasonló formájú veretsor pedig a világmindenség jelképe lehet. A korabeli írott forrásokból tudjuk, hogy a kazár kagánok hatalmi jelvénye a napkorong volt. E jelvényt levédiai tartózkodásuk idején a magyar fejedelmek is átvették tőlük. Ilyen napszimbólumokkal ékes íjtegezeket napjainkig csak a FelsőTisza-vidék vezéri sírjaiból ismerünk (Eperjeske, Bodrogszerdahely, Kenézlő, Tarcal), azon férfiak hagyatékából, akik a 10. század első felében uralkodó magyar nagyfejedelmek főemberei lehettek. E lelőhelyek vélhetőleg kirajzolják a fejedelmi székhely elhelyezkedését is. A készenléti íjtegezt a harcos ferdén az öve bal oldalára csatolta, jellegzetes formájú, háromszög alakú függesztőveretek segítségével. Irodalom: Révész 1996. 157-168.