Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)

KATALÓGUS

gombokkal ellátott oldalsó merevítőléc, és a fejlap közepéből kinyúló madárfej díszíti, mely mögött hátracsapó madárszárnyakat imitáló, poncolt szélű elem látható. A kengyel tövénél, a fejen és a lábon is palmettadíszes, aranyozott ezüstlemez menthetetlenül elporladt maradványait észleltük. A jobboldali fibula alatt hat darab nagyobb, zöld és kék színű gyöngy sorakozott. Mindkét karján tömör ezüst, szélesedő végű karperecet, egyik kezén ugró állatot ábrázoló vésettél ellátott bronz, a másikon pasztabetétes ezüstgyűrűt viselt. A nagyméretű lemezes fibulákat, és a hozzájuk tartozó „divatcikkeket" a hunkori germán arisztokrácia nemesasszonyai viselték. A lemezes fibulák dél felé való terjeszkedése a hun kor után uralomra kerülő gepidákhoz köthető. A női viselet egyéb részei, így a színes gyöngyök, valamint a tükörtörés szokása az iráni világ felé mutat, az alánok esetleges szerepére hívja fel a figyelmet. Irodalom: Lovász 1999• SILVER FIBULAS In the course of rescue excavations in the track of motorway M3, in the vicinity of Mezőkövesd a small family cemetery was found. It consisted of three graves and can be dated to the 5th century AD. An older woman and two children were buried here. L. E. 36. ÖNTÖTT BRONZ ÖVDÍSZEK Késő avar Lelőhely: Ároktő-Csík gát Leltározatlan Az avarok követsége Kr. u. 558-ban jelent meg Bizáncban, nem kis feltűnést keltve a korabeli források szerint „a hunokéhoz hasonló" ruházatukkal. A Dunával átszelt Kárpát-medence első ízben az ő uralmuk alatt egyesült, miután szövetségben a dunántúli részeket birtokló langobardokkal legyőzték a keleti országrészben élő gepidákat. 568 tavaszán a langobárdok, felfogván, hogy milyen veszedelmes új szomszédhoz jutottak, egész népükkel elvándoroltak. Kr. u. 670 táján egy újabb avar hullám érkezett a Kárpát-medencébe, akik onogur törzstöredékeket is magukkal sodorhattak, őket nevezi a kutatás késő avaroknak, az egyre inkább elfogadott „kettős honfoglalás elmélete" szerint pedig kora magyaroknak. A késő avar, bronzból öntött öweretek gyakori mellékletei a férfisíroknak, a korszak művészetének jellegzetes termékei. A bronzból öntött öweretek távol-keleti párhuzamai már régen ismertek. Az övek szerkezete, a veretek felerősítésének módja azonban itt helyben alakult ki. Ősi szokás szerint a fiúgyermek akkor vált a társadalom teljes jogú tagjává, amikor átesett a felövezési szertartáson. A lóháton járó ember legfontosabb eszközeit, fegyvereit, készségeit az övére akasztva hordta. A csüngők, veretek idővel elvesztették funkciójukat, és rangjelző szerepet kaptak. Nem volt mellékes a veretek anyaga, mintázata, a díszek száma. Mindezek vizsgálatából következtethetünk az elhunytak életben viselt rangjára, családi hovatartozására, a társadalomban elfoglalt helyére. Ároktő határában 1996-ban, homokbányászás közben került elő az a temető, melynek 250 sírját sikerült megmenteni. A 142. sír idős halottjának övét díszítették a késő avar bronzművészet jellegzetes készítményei: hat darab, pajzs alakú, áttört, egymással szembeforduló, S alakot mintázó, csuklós, csüngős veret, egyikük csüngője hiányzik. Három darab, patkó alakú lyukvédő és egy széles, lapos, vésett indadíszes „késfüggesztő", mely arányaiban csakúgy, mint a nagyszíjvég, esetlenebb fellelhető, számos párhuzamánál. A nagyszíjvég kétoldalas, tetején a szíj befogására szolgáló tokos résszel. Mindkét oldalán ugyanaz a négyes, lapos indadísz ismétlődik, háromszög alakú bevésésekkel kiegészítve. Egyedivé a felső, sima mezőbe bevésett, stilizált állatalakok teszik: egyik oldalon egy felemelt szárnyú, hosszú lábú madár, a máikon egy szarvas elnagyolt képe látható. Az öv fölerősítésére szépmívű, profilált testű, a csattestre ráhajló, díszített peckű csat szolgált. Szíjbefogó része áttört, életfára emlékeztető inda- és virágdíszes. Széles, lapos lemezből hajlították az öv bújtatóját, két mellékszíj végét pedig két ugyancsak lapos indadíszes kisszíjvég merevítette. A mellékszíjakon helyeztek el még két-két, kisméretű, áttört indadíszes veretet. MOULDED BRONZE BELT DECORATIONS People called Late Avarians arrived to the Carpathian basin around 670 AD. It must have drifted with itself fragments of the Onogur tribe. These moulded bronze belt decorations are the products of a Late Avarian, or - according to the more and more recognised 'theory of double Hungarian Conquest' - early Hungarian jewellery. Boys became the full-right members of the community after the ceremony of getting their belts. The material, number and decoration of the belt decorations showed the rank of its owner, his family connections and social position. Decorations in question ornamented the belt of an old man found in grave 142, in the vicinity of Ároktő in a cemetery consisting of