Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)

A HERMAN OTTÓ MÚZEUM 1899-1999

is - nem lehetett fűteni az épületet, s november l-jétől május 1-jéig a látogatás most is szünetelt) közel 3000-en tekintették meg a kiállításokat. A múzeumi könyvtár közel 4000 olvasót fogadott. 1947-ben a múzeum 3 munkatársa, Leszih Andor múzeumőr, Megay Géza múzeumi tiszt és Gáspár Mihály altiszt a tárgyak tisztítását és konzerválását tartotta a legfontosabb feladatnak, és az 1940-4l-ben a Kassai Múzeumtól cserével megszerzett tárgyak nyilvántartásba vételét. 1947 végén a műkincsállomány nagysága azonos volt az 1941-ben nyilvántartásban szereplő tárgyak számával. A múzeum munkatársai a város polgármesteréhez eljuttatott beadványukban kérték a Kollek Béla vezette könyvtár kiköltöztetését, mert megítélésük szerint indokolt lenne a városban eg)

7 jól használható közkönyvtárat létesíteni, s a kiköltöztetés után lehetőség nyílna a múzeum bővítésére, raktározási körülményeinek javítására. Borsod-Miskolczi Múzeumot 1950-ben államosították, s ettől kezdve - mint minden l\közg\iíjtemény - a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja (MOK) irányítása alá került. Leszih Andort 1949 áprilisában nyugdíjazták. A vallás és közoktatásügyi miniszter 1949. december 10-én iktatta be dr. Varga Lászlót igazgatónak, aki ezt megelőzően a Néprajzi Múzeum munkatársa volt. 1950. január 6-án vette át az új igazgató a miskolci múzeumot, amelynek a jegyzőkönyvek szerint 59 540 darabos gyűjteménye volt az okmánytárral és a könyvtárral együtt. Ez azt jelenti, hog)

7 1946-hoz képest mintegy 14 000 tétellel csökkent a gyűjtemény. Ennek okairól sajnos nem szólnak a források. Az átadást követően elsősorban budapesti szakemberek kirendelésével megkezdődött a gyűjteményi anyag újbóli felleltározása, az egész országra kiterjedő egységes nyilvántartási rendszer szerint. 1950-ben Borsodhoz csatolták Zemplén és Abaúj megyék országhatáron belül maradt részeit, és létrejött BorsodAbaúj-Zemplén megye. Ezzel eg)

7 időben a múzeum feladatkörét kiterjesztették az újonnan szervezett megye egész területére. Valóban csak a Hernád folyótól nyugatra eső területekre korlátozódott a múzeum tevékenysége, mivel egy minisztériumi rendelettel a sárospataki Rákóczi Múzeum vált a másik régió közgyűjteményévé. Az államosítás után a múzeum munkatársainak központi irányelvek alapján negyedéves munkaterveket kellett készíteni, s munkavégzésükről folyamatos jelentést küldeni a MOK-nak olyan részletességgel, amely a munkából való késés indoklásáig is kiterjedt. 1950—51-ben az igazgatón kívül csak 5 alkalmazottja volt MINISZTÉRIUMI IRÁNYÍTÁS ALATT (1950-1962)