Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)

A HERMAN OTTÓ MÚZEUM 1899-1999

az intézménynek. Két muzeológus (Gáborján Alice etnográfus és Megay Géza történész), egy teremór és két hivatalsegéd. Varga László 1952 augusztusáig volt igazgató. Működése idején intenzíven haladt a műtárgyállomány leltározása, megtörtént a múzeum profiljának központi utasításra történő kialakítása. A könyvtár döntő részét át kellett adni a városi könyvtárnak, a levéltárat pedig az állami levéltárnak, a természettudományi gyűjteményt szétosztották a miskolci iskolák között. Varga László múzeumigazgatói tevékenysége két szempontból volt igen jelentős. Nagy súlyt helyezett a műemlékek és a népi építészet emlékeinek védelmére. Több alkalommal a pártszervekkel is szembeszállva kiállt az egyházi műemlékek megőrzése mellett, és minden eszközzel védte a miskolci polgárházak építészeti értékeit, nehogy áldozatául essenek az oktalan rombolásoknak, sokszor a szakértelmet nélkülöző átalakításoknak. Nevéhez fűződik a megyei skanzen létesítésének terve is. A régió népi építészetét a diósgyőri vár szomszédságában kívánta bemutatni a tájegységi jellegzetességek kido m borítás ával. A politikai színezetű utasításokra készült kiállítások mellett a múzeum gyűjteményeit reprezentáló, magas szakmai színvonalú kiállítások rendezésére is volt bátorsága. így nyílhatott meg a gyermekrajz-, a mezőgazdasági termékkiállítások mellett 1951 végén a régészeti állandó kiállítás. Varga László eltávozása után Megay Géza lett a múzeum megbízott igazgatója, akit 1953 elején Komáromy József váltott fel. Komáromy korábban Jászberényben a Jász Múzeum vezetője volt. Autodidakta szakember volt, de ugyanakkor kiváló szervezőt ismerhettek meg benne a miskolciak. Várostörténészként és régészként vált ismertté. Komáromy igazgatóságának első évében változtatták meg az intézmény elnevezését Herman Ottó Múzeumra. A névadáskor Gálffy Ignácnak, a Múzeumi Bizottság egykori elnökének neve is felmerült, de végül is a döntéshozók helyesen Herman Ottóra szavaztak. Méltóbb elnevezést nem is lehetett volna találni. A nagy tudós, a polihisztor Herman Ottó tevékenysége sok szállal kötődött a miskolci múzeumhoz, s elvitathatatlanul ő volt a miskolci, egyben a magyarországi paleolitkutatás úttörője. Komáromy Józsefnek sikerült végre szakképzett muzeológusokat alkalmazni. Mellette dolgozott egy ideig Thorma Andor paleoantológus, Kazacsay Ferencné régész, Kalicz Nándor régész, Árokszállássy Zoltán természettudományos muzeológus, Megay Géza történész, Lajos Árpád és Bodgál Ferenc etnográfus. E szakemberek közül csak a két etnográfus és a történész tekintette végleges munkahelyének a miskolci múzeumot, a régészek néhány éven belül Budapesten találtak állást. A természettudományi muzeológusi munkakört anyagi okok miatt 1955-ben megszüntette a minisztérium. Ezt követően Komáromy