Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)

KATALÓGUS

egy-egy kis gomb látható. Eltérő méretűek, a kisebb díszítetlen, míg a nagyobb fegyver teljes felületét beborítja a korszak kedvelt és jellegzetes motívumainak egész sora: egymásba kapcsolódó spirálisok, beböködött pontsorok, sraffozott háromszögek, párhuzamosan futó vonalkötegek, koncentrikus körök. A kincslelet további darabjai ékszerek, pontosabban karperecek. Az egyik egy kettős spirálisú huzalkarperec, míg a másik kettő nyitott, elvékonyodó végű. A középső bronzkor vége felé, a Kr. e. 15-14. században megváltozott a történelmi-gazdasági helyzet. Idegen, hódító népcsoportok áramlanak a Kárpát-medencébe, akik elől az itt élők igyekeznek elmenekülni, felhalmozott értékeiket elrejteni. Ilyen elrejtett, földbe ásott kincslelet a tiszaladányi is, melynek tulajdonosa értékei hollétének titkát magával vitte a sírba. A kincslelet érdekessége többek között, hogy a hatalmas területeket birtokló füzesabonyi kultúra területéről edényben elrejtett, ún. „hajdúsámsoni típusú" bronzlelet még nem került elő. A leletegyüttes csákányaival háromra nőtt a megyében eddig ismert fegyverek száma, mely típusok a középső bronzkor végére vezető fegyvertípussá váltak. Miután a nyakkorongos csákányok többségükben nagy értéket képviselő kincsleletekből származnak, ezért feltehető, hogy egy-egy közösség vezető harcosának rangjelző, hatalmi szimbólumai lehettek. Irodalom: Koós 1989. 31-43. BRONZE TREASURE, TISZALADÁNY-NAGYIIOMOKOS At the end of the Middle Bronze Age, in the 15th—14th cent. BC the historical-economical situation had changed. Carpathian basin was occupied by strange, expansive population groups. Local people escaping from the newcomers tried to hide their valuable objects. The find from Tiszaladány belongs to such treasure finds. K.J. 21. BRONZKARDOK Késő bronzkor 1. Ragály, ltsz. 53-642.1., h: 62 cm, korongátmérő; 4,3 cm; 2. Szihalom, ltsz. 53-643.2, h: 61 cm; 3- Szerencs-Vincetanya, ltsz. 81.19.1-, h: 77 cm. A késő bronzkorban a Mediterráneumban a harci kocsik elterjedésével megváltozott a fegyverzet. A korábbi bronztőr, harci balta, csákány szerepét felváltották a kardok. Hazánkban ez a folyamat a Kr. e. 13. század folyamán zajlott le. Gyűjteményünkben van sisak Szikszóról, fülvédőtöredék és pajzsdudor Mezőnyárádról. Mindkettő bronzlemezből kalapált. A fegyverzet átalakulásának gazdasági, társadalmi előzményei és következményei voltak. A fémek közül először a termésrezet használták fel, majd a rezet 3-12% cinnel, Magyarországon antimonnal ötvözték, így jött létre a bronz, mely könnyen alakítható, önthető. Megyénk területén találtunk öntőmintákat Tibolddarócról, Diósgyőrből, Kistokajból, Bükkaranyosról. Ékszerek mellett készítettek bronzból munkaeszközöket, így baltákat, fűrészeket, tűket, szegecseket is. A fémművesség fellendülése feltételezi egy bronzművességgel foglalkozó réteg kialakulását, sőt megerősödését. Észak-Magyarország gazdag leletanyaga arra enged következtetni, hogy itt fémművességi központ jött létre, termékeiket a korabeli kereskedők távolabbi vidékekre is eljuttatták. A ragályi kard markolata négyszögletes átmetszetű, melynek végén korong van. Mindkettő díszített. Pengéje nádlevél alakú, gerince széles. Két darabra tört. A szihalmi kard markolata ovális átmetszetű, végén korong van. A markolaton három plasztikusan kiemelkedő bordán és korongon poncolt díszítést látunk. Pengéje liliomlevél alakú, éle mentén kétoldalt négy párhuzamos vonal fut. Két másik szihalmi karddal együtt került a gyűjteménybe. A szerencs-vincetanyai kard markolata kerek átmetszetű, háromszögekkel áttört, végén hosszúkás, turbánszerű gomb látható, három kerek áttöréssel. Pengéje lángnyelv alakú. A penge két szélét párhuzamos vonalak díszítik. A késő bronzkori kardok kétélűek, de hegyük kidolgozott, szúrásra és vágásra egyaránt alkalmasak voltak. Irodalom: B. Hellebrandt 1985. 24-31. BRONZE SWORDS In the territory of Hungary bronze swords replaced the role of daggers, pick-axes, axes in the 13th century BC. Rich material from North Hungary shows that a metallurgy centre was formed here, the products of which were brought to distant areas by tradesmen. B. H. M.