Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)
KATALÓGUS
22. DÍSZKORONGOK Preszkíta Lelőhely: Fügöd Méret: átmérő: 5,2 cm, 5,1 cm. Ltsz. 68.39-9Öntött bronzkorongok, áttört díszítésűek, szélükön két vonal és ferde árkolás fut körbe. Belső oldalukon négy nyílású szíjelosztó van. A tárgyakat agyagedénybe téve rejtették el. Az együttes tartalmazott négy darab bronzzabla oldaltagot, egy nagyméretű vaszabiát, egy vas csikózabIát, hét darab szíjazathoz tartozó bronzkorongot, három darab bronz szíjcsatot, egy bronzkarikát, három darab vaskorongot, egy vas pajzsdudort. A lelet érdekessége, hogy a lószerszámhoz tartozó bronztárgyak mellett feltűnik a vas. Irodalom:K. Végh 1969:K. Végh-Kemenczei 1%9. PRE-SCYTHIAN DECORATIVE DISCS, FÜGÖD The open-work cast bronze discs were hidden in a clay vessel together with other bronze objects. The find is interesting because beside the bronze objects belonging to the horse harness, iron also appears. B. II. M. 23. BRONZTÜKÖR Szkíta Lelőhely: Muhi-Kocsmadomb Méret: h: 34,1 cm, a tükör lapjának átmérője: 18,1 cm. Ltsz. 53-789-11931— 32-ben Leszih Andor, a miskolci múzeum igazgatója ásatást végzett Muhin, az ún. Kocsmadombon, s megtalálója akkor adta át a tükröt. Feltehető, hogy a szkíta-kelta temető része volt az a sír is, melyből a tükör előkerült. A tükör kerek bronzlapból és nyélből áll. A kerek tükörlapot egy cm széles keret szegélyezi. A korong és a nyél találkozásánál íves bronz nyúlik a lemezbe. A nyél hosszában négy pillérre tagolt, melyek felső végén pillérfő ül, ezen látható a mellső lábaira leroskadó szarvas, amely az elő- és hátlapon egyaránt kidolgozott. Hátravetett agancsát négy mélyedés teszi plasztikusabbá. A tükörnyél másik végén egy négyszögletes talapzaton kunkorodott farkú állat helyezkedik el. Az állatfigura hossza hat centiméter. Ez az állat gondolható lónak, farkasnak, de a száj felett körbefutó bevágás, a szájlekötés betanított állatra, esetleg gepárdra emlékeztet. Erre utalnak a hosszú lábak, a konyult fülek, a széles fej, s a faroknak a macskafajokra jellemző felkunkoroclisa. Az ókori Ázsiában szokás volt a pórázon vezetett gepárddal való vadászat, s így lehetséges, hogy vadászjelenetet ábrázolt az egykori mester. A kerek bronzlapra benyúló ív és a bronzlap között, valamint a nyél pillérszerűen tagolt része, és az állatfigurát tartó négyszögletes talapzat között repedést láthatunk. Ebből arra következtethetünk, hogy a tükröt még melegen több darabból öntötték, majd egybedolgozták. A Muhi-Kocsmadombon talált tükör pontos párhuzama a pókfalvi (Pauca) és az oláhzsákodi (jacu\ - Románia) darab. Egyes kutatók görög tükröket utánzó barbár munkát látnak benne, mások szkíta megrendelésre készült görög árunak tartják, s így a Fekete-tenger melléki görög gyarmatvárosok egyikének ötvösei készítették. Irodalom: leszih 1939. 1-120.: B. Hellebrandt 1994.37-39SCYTHIAN BRONZE MIRROR The mirror consists of a round bronze plate and its handle. The latter is divided into four pillars at the upper end of which, at the head of the pillars a deer is falling on its forelegs. At the other end of the mirror, on a square basis an animal with a curling tail is situated. It can be a horse, a wolf, may be a guépard. According to certain researchers this mirror in an imitation of a Greek mirror made by Barbarians. B. H. M. 24. LEONTINI EZÜST TETRADR\CHMA Kr. e. 5- század Görög, Szicília Ltsz. 78/33Előlap: balra néző Apolló-fej. Hátlap: EONTINON; jobbra néző oroszlánfej, alatta delfin, körülötte kalászok. A mai értelemben vett pénzverés a görög városállamokban alakult ki és rövid idő alatt művészetileg elérte a csúcsot. A görög világ nemcsak a Balkán-félsziget déli részét jelentette, hanem egyrészről Szicília és DélItália, misrészről a kis-ázsiai partvidék és szigetvilág is hozzátartozott. A bemutatott példány is a szicíliai Leontini város tetradrachmája. (Négyszeres drachma, 1 drachma a helyi súlyviszonyoktól függően egyenlő 3-4 g.)
