Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)

KATALÓGUS

tül szórhatták a hamvakat az edénybe. Az orrot, szemöldököt plasztikus bordadísz, a szemeket kis dudorok, míg oldalán a két kis csonk a felemelt karokat jelzi. A halotthamvasztás szokásának általános elterjedése a badeni kultúra idejére tehető. A hamvakat tartalmazó urnákat sírgödörbe helyezték, föléjük pedig a halmokra durván faragott sírkövet állítottak. A Sajó völgyében négy olyan temető került eddig feltárásra, ahol ember alakú urnák és a sírkőállítás szokása megfigyelhető: a centeri, a szentsimoni és szlovákiai területeken a sajógömöri (Gemer) és a méhi (Vcelince) temetők. Az ilyen típusú urnák legközelebbi párhuzamait, kialakulásuk helyét tőlünk délre, Trója kora bronzkori rétegeiben találhatjuk meg. Felbukkanásukat e területeken egy délről kiinduló népmozgás, kulturális diffúzió eredményének tarthatjuk, mely véget vetett Trója és Anatólia kora bronzkori fejlődésének, s amelynek legszélső hullámai a Kárpátmedencét is elérték. Egy ilyen menekülő népcsoport hozhatta magával az ember alakú urnák készítésének ismeretét és az ehhez kapcsolódó szokat, hitvilági tartalmat. Kronológiai szempontból ez a kultúrának az a késői időszaka, amikor az idegen népesség elől a badeniek visszahúzódtak a Sajó völgyébe. Ezek a magas színvonalon megformált, megkapó emberábrázolások az őskor művészetének kiemelkedő alkotásai. Az emberi hamvakat tartalmazó urnák kifejezői annak a vallásos elképzelésnek, amely az „anyaistennő" tiszteletéről, jelentőségéről tanúskodik. Az ilyen típusú urnák az őrző-védő istenség szimbolikus ábrázolásai, aki felemelt karral fogadja-befogadja a hozzá érkező halottakat. Irodalom: Kalicz 1%3ANTHROPOMORPHIC URN, ÓZD-CENTER In Ózd-Center, at the end of the 1950s a Late Copper Age cemetery was found in the course of a road construction. In one of the graves three anthropomorphic urns were unearthed. Close parallels for such urns can be found south of Hungary, in the Early Bronze Age layers of Troy. K.J. 17. MADÁR ALAKÚ EDÉNY (ASZKOSZ) Kora bronzkor, hatvani kultúra Lelőhely: Tiszatardos Méret: h: 28 cm, m: 21,5 cm, szájátmérő: 11,9 cm, fenékátmérő: 10 an. Ltsz. 60.9.1. Ez a különleges formájú, kora bronzkori (hatvani kultúra) edény az 1950-es évek végén, Szabó János leletmentése során került felszínre a tiszatardosi homokbányából. A madarat utánzó, barna színű, erősen lekopott felületű edényen, a madár fejének megfelelő helyen van a kiöntő szája. Széles szalagfülén és hátán borda fut végig, farka hegyes. A kora bronzkor ábrázoló művészetében jelentős helyet foglalnak el az emberábrázolások mellett az erősen stilizált, madár alakú edények, az aszkoszok. Készítésük ismerete kialakulásuk helyéről, DélkeletEurópából jutott el a korszak népeihez. A kora bronzkor végén, középső bronzkorban nagy számban előállított aszkoszok e két időszak hiedelemvilágának jellegzetes képviselői. Megformálásuk szorosan összefügghetett a termékenységi kultuszokkal, melynek során folyadékkal végzett rituális cselekmények voltak hivatottak elősegíteni a föld termőerejének növekedését és az állatszaporulatot. Irodalom: Kalicz 1968.; Kalicz 1984.191-219 BIRD SHAPED VESSEL (ASKOS), EARLY BRONZE AGE, HATVAN CULTURE Askos vessels produced in a large number at the end of the Early Bronze Age and in the Middle Bronze Age typically represent the world of the beliefs of these periods. They must have been closely connected with fertility cults. K.J. 18. KVRDÍSZEK Kora bronzkor Lelőhely: Borsodgeszt Méret: h: 15 cm, alsó átmérő: 8,7 cm, felső átmérő: 7,2 cm; h: 14,4 cm, alsó átmérő: 8,6 cm, felső átmérő: 6,4 cm. Ltsz. 53-642.1-2. Ez a két, rendkívül ritka, kora bronzkori ékszer még az 1906-os évben a Borsod megyei Gesztről ajándékként került a múzeum tulajdonába.