Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)

KATALÓGUS

zösségén belül. Az arany és a réz elterjedése a társadalom tagozódásával járt együtt, mint pl. az állattenyésztés túlsúlyba kerülése a gazdaság területén. Ezzel ugyanis lehetőség nyílt a szükségleteken felüli, cserealapot képező termelésre is. Az arany- és rézeszközökhöz, ékszerekhez pedig az igazán tehetősek juthattak hozzá, így a Szentistvánban eltemetett közösség néhány tagja is. (Említést érdemel, hogy egy erősen bolygatott sírból, szintén a fej környékéről ugyancsak kibontottunk egy ilyen ékszert.) E díszekkel lehetőség nyílt a rézkori viselet rekonstruálására. A tölcséres aljuknál visszagyűrt lemezeket valószínűleg valamilyen erősebb anyagra erősíthették fel, ezzel pedig a fejkendőt díszíthették. E megfigyeléseket először a Szerencs-Hajdúréti rézkori temető feltárásánál tette Patay Pál, akinek véleményét az általunk kiásott sírok is megerősítik. Irodalom: Patay 1956. 4-14. GOLD HEAD-DRESS ORNAMENTS, SZENTISTVÁN-REPÜLŐTÉR (AIRPORT) The owner of these conic shaped ornaments must have been considered to be a wealthy member of the community. On the basis of the ornaments it became possible to reconstruct a piece of a Copper Age costume. These plates bent inside at their conic bottom must have been attached to some stronger material that decorated the head- kerchief. K.J. 15. RÉZCSÁKÁNY Rézkor, bodrogkeresztúri kultúra Lelőhely: Sajópálfala Méret: h: 23,8 cm, a nyéllyuk átmérője: 3,6 cm, él hossza: 4,3 cm, súlya: 1950 g. Ltsz. 92.751. Sajópálfalán, házalapozás közben bukkantak rá erre a szokatlanul nagy méretű és nagy súlyú csákányra, melyet a találó beszolgáltatott a múzeumnak. Az eszköz rézből öntött, egyélű, a nyéllyuknál trapéz alakban kiszélesedő forma. Oldalnézetben a tengelye enyhén hajlított. A csákánykar ugyancsak enyhén hajlított és a körívesen futó él előtt kiszélesedik. Foka téglalap alakú, feltehetően az erős igénybevétel miatt eredeti állapotához képest deformálódott. A nyéllyukon alul, felül peremgyűrű van. Éléből egy darabka a megtalálás után letörött. A sajópálfalai rézcsákány a java rézkori ún. „székely-nádudvari típus" monostorpályi variánsához hasonlítható. Valószínűleg szerszám lehetett: nyaka kiszélesedett, „legyűrődött", éle lekopott, ez pedig csak igazán hosszú, mindennapos használat és tartós igénybevétel után alakulhatott ilyenné. A fém megismerése, a fémművesség kialakulása már a rézkort megelőző időszakban, a késő neolitikumban megtörtént. Jelentősége a gazdálkodás és a társadalom változása szempontjából kétségbevonhatatlan. A réz és arany elterjedése a társadalmi tagozódást mutatta, hiszen csak az igazán tehetősek juthattak hozzá az ezekből készült ékszerekhez és eszközökhöz. A nyersanyag és a késztermék lelőhelye minden bizonnyal Erdély volt, ahonnan kereskedelmi úton jutott el az áru a bodrogkeresztúri kultúra területére. Ez a kultúra pedig éppen arra az időszakra tehető, amikor a Kárpát-medence a kárpáti-balkáni fémművességi kör központjává lett, amelynek hatására egységes tárgytípusok kialakulásának és feltűnésének lehetünk tanúi a Kárpát-medencétől Délkelet-Európáig. Irodalom: Patay 1984.: Koós 1993- 5-14. COPPER PICK-AXE, SAJÓPÁLFALA This unusually large and heavy axe was found in the course of digging a house foundation. It belongs to the Late Copper Age, to the Monostorpályi version of the so called 'Székely-Nádudvar type'. K.J. 16. EMBER ALAKÚ URNA Rézkor, badeni kultúra Lelőhely: Ózd-Center Méret: m:31,6cm,fenékcümérő: 12,8x9,8 cm. Ltsz. 65.41.1. Ózd-Centeren az 50-es évek végén, útépítés közben késő rézkori temetőre bukkantak, melynek érdekessége, hogy az egyik sír három ember alakú urnát tartalmazott. Néhány évvel később ugyanott az esővíz egy újabb hamvasztásos temetkezést mosott ki, s az itt napvilágra került urna gazdagította gyűjteményünket. (A másik három a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában van.) Az urna szürkésbarna színű, fényezett felületű. Felső része zárt, ívelten hátrahajló, mellyel valószínűleg fejdíszt, fejfedőt akartak ábrázolni. Hátul kerek lyuk van, melyen keresz-