Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)
KATALÓGUS
Az ásatási eredmények nem csupán településtörténeti szempontból kiemelkedő jelentőségűek, hanem a leletanyagot illetően is. Meglepően gyakoriak a leletek között az úgynevezett idolok, a kis agyagszobrocskák (illetve töredékeik), amelyek mindenekelőtt nőket és ritkábban állatalakokat utánoztak, és feltehetően a szakrális szférába tartoztak. Mintegy harminc ilyen figura, illetve töredék került felszínre. Az emberfigurák csaknem kivétel nélkül lapos testtel és háromszögletű fejjel rendelkeztek, amelyen a jobb fül nem ritkán átfúrt. A testet álló helyzetben ábrázolták. Néhány töredéknél megfigyelhető, hogy hátsó vagy alsó részükkel valamihez hozzá voltak építve. Többször is megmaradt a szobrocskákon a vörös festés nyoma, de a mészbetét sem hiányzott. Bizonyos kanonizálást bizonyítanak - a formaadáson kívül - többek között a különleges bekarcolt motívumok. Irodalom: Kalicz-Koós 1997. 124-135. DEPOT FIND In 1963, in Boldogkőváralja, by the banks of brook Terebes a large Neolithic settlement was discovered. In the course of excavations a big vessel was found with 566 stone blades, tools inside. It might had been collected by a tradesman who wanted to use this material as means of exchange. K.J. 11. KENTAUR PLASZTIKA Újkőkor (alföldi vonaldíszes kerámia kultúrájának Szatmárcsoportja) Méret: m: 5,1 cm, h: 6,0 cm. Lelőhely: Mezőkövesd-Mocsofyás Leltározatlan Az M3-as autópálya régészeti leletmentő ásatásainak sorában jelentős helyet foglal el Mezőkövesd-Mocsolyás, ahol egy nagy kiterjedésű, több korszakban is lakott település és temető feltárására került sor. Az első megtelepülök e helyen Észak-Magyarország legelső, termelőgazdálkodást (földművelést, állattartást) folytató, újkőkori népességét képviselik. A Szatmár-csoport a Felső-Tisza-vidéken a hegyvidék déli lábáig terjedt el. Felfedezése (1970-es évek kezdete) óta a Mezőkövesd melletti Mocsolyáson 1994-ben végzett ásatás volt a legjelentősebb, ahol a Szatmár-csoport településének jelentős részét váratlan eredményekkel sikerült feltárni. Kiemelkedőek a településtörténeti eredmények. Az ásatás jelentőségét még a temetkezések viszonylag magas száma is fokozza. A leletanyagban nagy mennyiségű fazekastermék, kő- és csonteszközök, agyagból és kagylóból készült ékszerek találhatóak. Egy kis szobrocska különleges egyedi darabnak számít, amelynek háromszögletű lapos emberfeje és négylábú állatteste van. Kis sérüléssel dobták a hulladékgödörbe. Hátán két fogantyú is látható, amelynek minden bizonnyal a szoborhoz kapcsolódó funkciója van. Egy másik hasonló szobornál a háromszögletű fej részei letörtek. Ezek az alkotások talán a későbbi kentaur ábrázolások előfutárai lehettek. (Természetesen ebben az esetben az állat még nem ló, hanem bika volt.) Néhány fejtöredék is ebbe a kategóriába tartozik. Szinte csaknem mindegyik, az ásatáson előkerült agyagszobrot töredékes állapotban hulladékgödörbe dobták. Ez nem lehet véletlen, sokkal inkább arról lehet szó, hogy eredeti funkciójukat, szakrális szerepüket elvesztették és már nem élveztek különleges bánásmódot. Feltételezések szerint a varázslások, ceremóniák kellékei lehettek. Irodalom: Kalicz-Koós 1997. CLAY SCULPTURES (IDOLS) Idols - small, simplified depictions of human beings from the Neolithic times. Clay figurines belonging to the sacral sphere imitated mainly women, more rarely animals. K.J. 12. RAKTÁRLELET Újkőkor, bükki kultúra Lelőhely: Boldogkőváralja Méret: 35 cm. Ltsz. 64.9.93-94. 1963-ban Kemenczei Tibor végzett leletmentést a Tekerés patak mentén egy újkőkori településen. A feltárás során 90 cm mélységben nagy edényre bukkantak, benne 566 kőpengével, kőeszközzel. A hordó alakú, nagyméretű edény nyaka hengeres, kissé kihajló. A vállán széles, belülről kinyomott bütyök ül, melyet téglalap alakúan átlyukasztottak, így kiöntőcsövet eredményezve. Vele szemben, az edény túlsó oldalán laposabb, szintén belülről kinyomott bütyök található. Az edény falát több helyen átfúrták, így étel, ital tárolására nem volt alkalmas.
