Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)

KATALÓGUS

6. WHEWELLIT Recsk, Mátra Méret: 3x4 cm. Ltsz. 24943A whewellit a szerves ásványok osztályába tartozik (kalcium-oxalát, melyet eredetileg valószínűleg a szatmári Kapnikbányáról ismert meg az ásványtan tudománya). A jelenlegi Magyarország területén legszebb kristályai korábban a recski Lahóca-hegy ércesedésében, illetve az 1980-as évek elején a recski mélyszinti rézércesedést feltáró munkálatok során kerültek elő. Legnagyobb kristályai az utóbbi lelőhelyen meghaladták a 10 cm-t. Különösen szépek és értékesek színtelen, szív alakú ikerkristályai, melyek mérete néhány esetben elérte a 3-4 cm-t. A képen látható darab példa arra, hogy múzeumunk ásványgyűjteménye az 1980-as alapítása óta - részben a múzeumi költségvetésnek, részben külső pénzeknek, kiemelten a Nemzeti Kulturális /Map szinte folyamatos támogatásának köszönhetően - töretlenül fejlődhetett. Ez a nagy ritkaságnak számító whewellit ikerkristály például napjainkban került - egy magángyűjtemény teljes hazai anyagának megvásárlása révén - múzeumunkba. Ezzel a folyamatos támogatással és szisztematikus gyűjteményfejlesztéssel érhettük el, hogy mára a Herman Ottó Múzeum ásványgyűjteménye reprezentálja a legjobban a magyarországi ásványokat, ásványtársulásokat. WHEWELLITE The most beautiful Hungarian whewellite crystals has been found in Recsk in the Lahóca Hill deposit as well as in the early 1980's by the exploration works, which recovered the Recsk deep level copper deposit. Sz. S. 7. ARANY Erdélyi-érchegység Méret: 4x4 cm. Ltsz. 18070. A természetben előforduló arany („tcrmésarany") világhírű lelőhelyei között előkelő helyet foglalnak el az Erdélyi-érchegységben, az ún. „aranynégyszögben" (Aranyosbánya, Karács, Nagyág és Zalatna közötti terület) található bányahelyek. Ezen a területen már több mint 3000 esztendeje jelentős bányászkodás folyik. Egyrészt föld alatti vagy újabban külszíni fejtésekben bányászták, másrészt folyók, illetve patakok hordalékából mosták az aranyat. Az elsődleges lelőhelyeken általában kvarctelérek, kvarcerek repedéseiben hintve, illetve a repedések és üregek falán fenn-nőtt kristályok, lemezek, leveles, dendrites, haj- és tollszerű halmazok formájában fordul elő az arany. Egy ilyen - apró aranykristályokból és aranylemezekből álló - szabálytalan aggregátumot láthatunk a képen, melyen az arany fehér kvarckérgen sötétbarna szfaleritkristályok (cinkszulfid) társaságában figyelhető meg. Ezt a példányt a múlt században találták, valószínűleg valamelyik Bojca környéki aranybányában (Déva városától északra). Mindenesetre az tény, hogy egy hajdan Bojcán élt aranybányatulajdonos egyik miskolci leszármazottjának hagyatékából került elő az 1980-as évek végén. Ezek az aranypéldányok egy cipősdobozban vészelték át az utóbbi évszázadot. GOLD Gold deposits of the Transylvanian Ore Mountains are famous all over the world. Mining in this region has more than a 3000-year old history. Sz. S. 8. BÁRSONY-IL\ZI SZAKÓCA Középső paleolitikum Lelőhely: Miskolc, Kálvin János út 2. Méret: 19,5 X 11,1 X 2,3 cm. Ltsz. 53-45.1. A magyar őskőkorkutatást elindító nevezetes „miskolci leletek" egyike. 1891-ben Bársony János ügyvéd házának alapozásakor került elő, két további kőszerszám, közöttük egy hasonlóan impozáns és tetszetős kidolgozású második szakóca kíséretében. Mint ismeretes, e három paleolit Herman Ottóhoz került feldolgozásra, aki 1893-ban - az akkori időrendi beosztás szerint - az őskőkor legelejéről származó, ún. chelléren típusú kőeszköznek írta le azokat. A kor vezető geológusai azonban kétségbe vonták Herman Oltó meghatározását, sőt még a leleteket magába záró üledék jégkori eredetét sem fogadták el. A korhatározás körül kirobbant közel másfél évtizedes vitát végül is a bükki barlangok rendszeres ásatásának megkezdése zárta le. Ennek eredményeként ugyanis 1907-ben a Szeleta-barlangból