Veres László - Viga Gyula szerk.: A Herman Ottó Múzeum műkincsei (Miskolc, 1999)

A HERMAN OTTÓ MÚZEUM 1899-1999

A Borsod-Miskolczi Múzeum 1899-1941 között óriási fejlődésen ment keresztül. Ha emlékezetünkbe idézzük az 1903. évi múzeumi inventáriumot, akkor megállapítható, hogy a teljes gyűjtemény majdnem hétszeresére növekedett. A Borsod-Miskolczi Múzeum gyűjteményeinek nagysciga 1941-ben: régiségtár 17 386 darab numizmatikai gyűjtemény 14 337 darab néprajzi gyűjtemény 7 169 darab képtár 243 darab természettudományi tár 4 570 darab okmánytár 4 382 darab könyvtár 25 419 darab összesen: 73 506 darab Az első világháború előestéjén az egyesületi múzeum városi és vármegyei közös fenn­tartású közgyűjteménnyé változott, amely az első világháborút követően az egykori evangéli­kus főgimnázium épület teljes egészét birtokba vehette. 1927-re az épület 4 kisebb földszinti szobácskája kivételével 16 terem adott helyet az állandó kiállításnak és a nyilvános múzeumi könyvtárnak. A kiállítások kezdetektől fogva az egyes szakosztályok, illetve gyűjtemények majdnem teljességre törekvő bemutatását szolgálták. Az első világháború előtt - amikor a múzeumi őr személyében csak egy tiszteletdíjas alkalmazottja volt a múzeumnak - vasárna­ponként és néhány hétközi napon néhány órára biztosították a múzeum megtekintését. A te­remőri feladatokat önkéntesek, diákok látták el. így többek között 1913-ban - májustól no­vemberig 23 vasárnap és 10 más alkalommal volt nyitva az intézmény -, amikor 6159 látogatót regisztráltak. A könyvtár hetente 1-2 alkalommal délutánonként 5-7 óra között várta általában az olvasókat. A két világháború között is hivatalosan csak a májustól novem­berig tartó hónapok vasárnapjain, 10-12 óra között nyitottak ki, azonban a tisztiszolga elő­zetes bejelentés után hétköznap is beengedhetett csoportokat. A jelentések szerint ekkor is évente 6-7000-en keresték fel a múzeumot. Az egyre gyarapodó könyvtár már heti három al­kalommal, délután 3-6 óra között tartott nyitva. A múzeumi szakmai munka döntő részét, a leltározást, a tudományos feldolgozást az önkormányzatok kezelésébe kerülését követően is elsősorban a szakosztályok választott vezetői végezték, a múzeumi őr irányításával. A műtár­gyak restaurálását, a preparálást, a fotózást és az adminisztratív teendőket mint tiszteletdíjas

Next

/
Thumbnails
Contents