Berecz József: Borsod megye és Miskolc múzeumügye a helyi sajtó tükrében (Miskolc, 1999)

elsősorban Leszih Andor érdeme az ő odaadó munkásságának eredménye a miskolci múzeum európai hírneve." Az év utolsó hónapjában, december 20-án végre régészeti hír is olvasható a Hírlapban, „Ritka őskori leleteket találtak az aggteleki barlangban" címmel. „A kecsői szakasz sziklafalain 24 helyen barlangi medvekarmolásokat fedeztek fel. Ezek hazánkban az első ilyen nyomok. - Külföldön is csak kevés helyen találtak ilyen karmolásokat, amelyek ennek a jégkorszakbeli barlanglakónak hatalmas erejéről tanúskodnak. Találtak egy ős-tulokcsontot is a barlang főbejáratában, két méter magasságban képződött kavicslerakódásban. E lelet segítségével sikerült most a barlang egyes kialakulási bázisainak valószínű időtartamát szűkebb keretek közé foglalni." Az 1941. január 25-i városi közgyűlés realizálja Leszih Andor magasabb fizetési osztályba sorolását. Hozzájárul, „hogy a múzeumőri állást, amelyet Leszih Andor kiváló eredménnyel tölt be és megbecsülhetetlen munkájával azt országos hírűvé tette, a VIII. fizetési osztályba szervezzék át". Leszih Andor nyitotta meg február 12-én Döbröczöni Kálmán festőművész kiállítását a Korona kiállítási termében. A megnyitóról szóló tudósításában a Hírlap kiemeli: „A legszebb kritikát a művészről, mint emberről és alkotóról, valamint a kiállított képek művészi értékéről Leszih Andor, a miskolci múzeum igazgatója mondotta el tárlatnyitó beszédében. Elmondta, hogy a háború érezteti hatását az élet minden vonalán, csak a művészet tudja magát függetleníteni annak hatásától. A művészet, a képzőművészet, mely elsősorban mindenben a harmonikus szépet keresi ... Talán ez az egyik oka annak, hogy a nehéz időkben fokozódik az érdeklődés a művészi alkotások, az igazi művészet iránt. Ennek a tisztult művészetnek a képviselője a harmóniát kereső, megtaláló és mesteri kézzel megrögzítő Döbröczöni. Ezek a képek szépek. Szépek, azért keresi ma a közönség fokozott érdeklődéssel őket." Az avasi templom restaurálási munkálatai váratlan régészeti leletekkel lepik meg a múzeum szakembereit, s adnak figyelemkeltő témákat a helyi sajtónak. A Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap például március 28-a és április 6-a között négy nagy terjedelmű riportot közöl a régészeti feltárás folyamatáról. A március 29-i riport már az alcímében kiemeli: „Muzeális értékű leletek kerülnek elő az ódon falakból és pillérekből." S egy részlet a beszámolóból: „A templom északi oldalán, ahol évekkel ezelőtt a falon kívül Árpád-korabeli temető nyomait kutatták, értékes leletre találtak. A falba beépítve egy 15. századbeli gótikus ajtókeretet, csodaszép művészi kristályfaragással. Ez a lelet az eddigi ásatások egyik legérdekesebb és muzeális értékű eredménye." Az április 2-i tudósítás főcíme: „Régi freskót fedeztek fel az avasi templom északi falán." Ezenkívül megtudható a szövegből, hogy a „legújabb ásatásoknál minden valószínűség szerint megtalálták a mostani templom helyén állott épületet, amelyre a ma is álló templomot ráépítették". Az ásatásokat megtekintette a város főispánja és polgármestere is. Őket Leszih Andor tájékoztatta a leginkább figyelemre érdemes régészeti leletekről. S ha az évekkel korábban tervezettnél - most is történelmi okok miatt - sokkal szerényebb keretek között, de méltó kiállítással emlékezett meg a múzeum a muhi csata 700. évfordulójáról. A kiállításról egész oldalas beszámolót közöl április 13-án a Hírlap, külön méltatva Leszih Andor érdemeit az előkészítő ásatásokban és a kiállítás rendezésében. „Az ásatásokat éveken át folytatták, csak a legutóbbi évben szüneteltek a háborús viszonyok, másrészt az esős időjárás miatt."