Berecz József: Borsod megye és Miskolc múzeumügye a helyi sajtó tükrében (Miskolc, 1999)

jégkorszakbeli réteg felett olyan alluvial is rétegeket találtak, amelyben több újabb települési nyomra bukkantak, az úgynevezett bükki kultúra leleteitől kezdve a bronzkori tárgyak, s a vaskorból való tárgyi leletek soráig. De ami elsősorban további kutatásra ösztönzött, az volt, hogy a szkíta korból származó tárgyak is előkerültek a felsőbb rétegekből. Például háromélü nyílhegyek, elektronból (arany és ezüst ötvözetből) való hajcsatok, fülönfüggők és különleges szerkezetű szíj csatok. „Ez utóbbi lelet adta fel tulajdonképpen a megoldani való problémát - mondja Leszih Andor. - A szkíthák ugyanis mint lovasnép a síkságon éltek és barlangot nem igen kerestek fel. Kérdéses volt tehát, hogy kerülhetett mégis szkítha származású eszköz a barlang mélyére. Ezért ... az idén is kutatni kezdtünk ... Az ásatás pozitív eredményeként két nap alatt az újkőkori rétegben több tüzelőhely-nyomot találtunk, melyek körül állatcsontok, díszített edénytöredékek hevertek szétszórva, egy szép, szabályos orsókarika társaságában. Sajnos, a barlang talaját ismeretlen kezek legutóbbi ásatásunk óta teljesen feltúrták. Nagy a gyanú, hogy „kincskeresők" voltak, akik gyanúsnak találták a két évvel ezelőtti kutatásunkat és bizonyára valami szegényemberbecsapó úri huncutságot tételeztek fel rólunk. Vaskori nyílcsúcsot és bronzkori varrótűt is találtunk a kőkorszak emlékei mellett. Finom csuklóra való karperec és egy ékszercsiga is előkerült a földből. Ez a csiga szintén érdekes ... Kauri kagylóból van, ami a Földközi-tengeri néptörzzsel folytatott kereskedelmi érintkezés révén került erre a vidékre. Mindenesetre érdekes fényt vet annak a kornak az életére. Az ásatás eredményéből azt a megállapítást szűrtük le, hogy a múltkori szittya leletek tulajdonképpen mint divatcikkek kerültek erre a vidékre. Valószínűleg a vaskori néptörzsek átvették a szkítha divatot és az erős és szép kultúra nemcsak ott élte életét, ahol ... a szkítha lovas nép, hanem messze kisugárzó hatásai is voltak." Riasztó látleletet közöl ugyanez a lap augusztus 4-én Miskolc egyetlen nyilvános közkönyvtára, a múzeumi könyvtár állapotáról: „A könyvtár az utóbbi években szinte kizárólag ajándékozás útján gyarapodott ... dotációja évről évre csökkent, míg végre a fenntartási minimumra süllyedt. Ami kevés pénz volt, az kellett a Miskolcon megjelent könyvekre, valamint a városra és vármegyére vonatkozó kiadványokra. így állott elő az a szomorú helyzet, hogy Miskolc város egyetlen nyilvános közkönyvtára még a középiskolások könyvigényét sem tudja teljes mértékben kielégíteni. Miskolc könyvtárügye különben is a miskolci kultúra egyik legfájóbb, sürgős orvoslásra váró sebe. A református gimnázium könyvtára, mely a legnagyobb könyvtár Miskolcon, sem gyarapszik a kívánt mértékben, különben is csak iskolai célokat szolgál. Az ... evangélikus egyház Teöreök-féle könyvtáranyaga nagyrészt elavult művekből áll. A katolikus gimnázium, a jogakadémia, a református leánygimnázium és a fiúkereskedelmi iskola könyvtárai is csak az illető intézmény körében használt könyveket foglalnak magukban... Marad tehát egy könyvtár, a Borsod-Miskolci Múzeum könyvtára, melynek... használható könyvanyaga jó alapját képezhetné egy korszerű, az igényeknek megfelelő könyvtárnak. Sajnos mai elhelyezése egyáltalán nem megfelelő. Bolthajtásos kis helyiségben zsúfolódnak a kötetlen könyvek ezrei, az ugyancsak bolthajtásos, szűk olvasóteremben csak húsz s egynéhány olvasó fér el egyszerre. A könyvanyag elavulásának réme is fenyeget." „A múzeumi bizottság legutóbbi ülésén aggódó szavak hangzottak el a könyvtár helyzete miatt. A bizottság felterjesztést intézett a város vezetőségéhez, hivatkozott az