Berecz József: Borsod megye és Miskolc múzeumügye a helyi sajtó tükrében (Miskolc, 1999)

amely Gálffy Ignác elnökkel az élén munkásságát évtizedek óta a Bükk-vidék kultúrájának felkutatására koncentrálta. A lelet fontosságára való tekintettel nagyon kívánatos, hogy a munkát a legnagyobb energiával folytassák tovább és hogy az avas-hegyi leletekkel összefüggő tudományos kérdések megnyugtató megoldást nyerjenek." Július 23-án ugyanez a lap arról ad hírt, hogy J. Bayer archeológus után „most Freiherr von Richthofen, Ratibor német birodalmi város praehisztorikus múzeumának ismert nevü igazgatója jelentette be a múzeumnak érkezését. A kiváló német tudós július utolsó napjaiban lesz Miskolcon." Másnap már a német régész megérkezéséről tudósít a Reggeli Hírlap, aki nyilatkozott is „nemcsak a kitűnően berendezett, értékes gyűjteményeket tartalmazó miskolci múzeumról, hanem elismerte annak a tudományos felkészültségének és munkának értékét, amelyet a ...múzeum évek óta a praehisztorikus gyűjteményének szaporítására és a környék gazdag lelőhelyeinek teljes feltárására fordít. A Miskolcon látottak során rendkívül értékes megállapításokra jutott. Összehasonlítást eszközölt a kelet-németországi őskultúra és az észak-magyarországi őskultúra között, és arra a megállapításra jutott, hogy valószínűleg Felső-Magyarországról indult ki Németország felé a kőkori kultúra. Különösen az obszidián és a kovaeszközök kidolgozása bizonyítja ezt." A múzeum a hónap végén a lapokban az érdeklődők tudomására hozza, hogy az intézmény vasárnap délután is nyitva lesz, és már megtekinthetők a külön helyiségben kiállított avasi leletek, a kőkori ember legutóbb felfedezett kovabányájának és szerszámkészítő műhelyének régészeti dokumentumai. Más, múzeumi vonatkozású közlemény, hogy megjelent az új Miskolc-monográfia, 555 oldal terjedelemben, 181 képpel. A kiadvány egyik szerkesztője, Leszih Andor, a kötetben a Közművelődési Egyesület és a múzeum történetét, az intézmény gyűjteményeinek ismertetését is megírta. Ugyancsak ő a szerzője a Miskolc műemlékeiről szóló fejezetnek. Szeptember sem marad újabb régészeti felfedezésről való tudósítás nélkül: „Egy rézkori temetőt tártak fel Tiszapolgáron" - olvashatjuk a Hírlap e hó 25-i számában. „Még amikor L. G. Clarke angol régész nálunk járt, fedezték fel, hogy Tiszapolgár mellett, a káptalani birtok Basa-tanyáján értékes rézkori lelőhely van. Az angol tudós már nem rendelkezett elegendő idővel ahhoz, hogy az ásatásokat maga tekintse meg, ezért George Muxton professzort, segítőtársát bízta meg azzal, hogy az ásatásoknál őt képviselje." Szeptember 17-én kezdték meg az ásatásokat Basatanyán. Már a kutatás elején egy korai rézkorszakból származó sírra bukkantak, amelyben egy guggoló helyzetű csontváz volt, és mellette edényeket, eszközöket találtak. A következő hat napban hat sírt sikerült feltárni. A sírokban korongolással készített fazekakat, kisebb bögréket, különféle réztárgyakat leltek nagy számban. A leletek zömén a magyar Nemzeti Múzeum és a miskolci múzeum osztozik. A tudósítás kitér arra, hogy az Avas-tetőn is folytatják az ásatásokat. A miskolci múzeum szakemberei Hillebrand Jenövei együtt dolgoznak, s a mostani ásatásokat Budapestről érkezett geológusok, Schréter Zoltán és Marzsó Lajos is tanulmányozták. Az avasi ásatásokkal kapcsolatban szeptember 29-én a Reggeli Hírlapban, a „Senki sem lehet próféta a saját hazájában" című cikkében Gürtler Curt amiatt panaszkodik, hogy az „Avastetőn lefolytatott ásatásokat, amelyeknek fontosságát a külföld már elismerte, a miskolciak nagyritkán tekintik meg...