Berecz József: Borsod megye és Miskolc múzeumügye a helyi sajtó tükrében (Miskolc, 1999)

Március derekán közlik a helyi lapok a „Tízeshonvéd múzeum" létesítésére kibocsátott felhívást: „ A volt tízeshonvédek elhatározták, hogy Miskolcon tízeshonvéd múzeumot létesítenek, melyben úgy a háború előtti, mint pedig a háború alatti összes tízes vonatkozású tárgyakat, iratokat, fegyvereket stb. meg akarnak az utókor számára őrizni. A múzeumot a Borsod-Miskolci Múzeum egyik szobájában fogják berendezni. Felkéri ennél fogva a bizottság az összes volt tízeseket, hogy mindazon tárgyakat, kék, csukaszürke egyenruhákat, fegyvereket, iratokat stb., szóval mindazon emlékeket, amelyeket a múzeumba elhelyezni óhajtanak, a Borsod-Miskolci Múzeumba mielőbb beküldeni szíveskedjenek ..." A múzeum növekvő idegenforgalmi vonzerejét, gyűjteményeinek európai színvonalát tanúsítja, hogy az április elején Miskolcra látogató, 25 főnyi holland tanárküldöttség első útja a múzeumba vezet, ahol Leszih Andor a néprajzi gyűjteményt, a palaeológiai részlegeket és - a vendégeknek külön meglepetésül - a múzeum régi holland pénzgyüjteményét - mutatja be. A látogatásról a Hírlap tudósít, április 6-i és 9-i számaiban. A tervezett „10-es honvéd múzeum" számára folytatódik az anyaggyűjtés. A szervezők a helyi lapokban újabb felhívást tesznek közzé: „ [...] felkérünk minden bajtársat, hogy a 10-es vonatkozású tárgyakat [...] mielőbb küldjék be ...A beküldött tárgyakra a beküldő neve rá lesz írva, hogy nemes áldozatkészsége megörökítessék az utókor számára." A legutóbbi avasi ásatások leleteinek múzeumi elemző értékelése után a Reggeli Hírlap riportere a kialakult tudományos véleményekről kért tájékoztatást az érintett szakemberektől. A leletek kormeghatározásához az ásatások irányítói jeles fővárosi és miskolci geológusok közreműködését kérték. Gáli István budapesti egyetemi magántanár és Strömpl Gábor geológus, a Térképészeti Intézettől, valamint Seemayer Vilmos helyi szakértő közösen kialakított megállapítása szerint kétségtelen, hogy az a földréteg, amelyből a leletek kikerültek, a diluviumból, azaz a jégkorszakból származik. A földrétegek jellegzetes összetételéből az következtethető, hogy a kőeszközök készítési ideje 10 és 20 ezer évvel ezelőttre tehető. A pontosabb meghatározáshoz további ásatások szükségesek. Hillebrand Jenő és Leszih Andor elmondta, hogy az avasi ásatások iránt külföldi régészek is behatóan érdeklődnek. Bayer bécsi professzor például levélben már többször tudakozódott a kutatások eredménye iránt. A muzeológusok szerint a kőzetek fekvése és iránya alapján kétségtelen, hogy az Avas tetején valóságos mühelytelep volt a kőkorban. Rendkívüli fontosságú, „hogy a műhelyeket jelenlegi, feltárt helyzetükben megőrizzék a tudományos világ számára. Erre a célra azonban betonnal kellene az ásatási gödrök falát megerősíteni, bekeríteni az ásatási területet és befedni az aknákat, hogy az időjárás viszontagságai ne árthassanak a ...telepnek." „Néhány ezer pengőből meg lehetne örökíteni a kőkornak ezt az értékes emlékét, amely a szakértők szerint Miskolc egyik nevezetessége lehetne. Különösen ma, amikor a városok idegenforgalmuk fejlesztésére oly nagy súlyt fektetnek, bírna nagy fontossággal egy ilyen egyedülálló európahírű leletnek a konzerválása. Ha sikerülne megőrizni a leletet mostani alakjában, minden bizonnyal számos tudós és kíváncsi külföldi keresné fel magyarországi látogatása alkalmából Miskolcot [...] A kutatásokat a miskolci múzeum a közeljövőben folytatni fogja." A „10-es honvéd múzeum" megnyitása alkalmából a Hírlap május 5-én megjelent tudósításában ismerteti a gyűjtemény létrejöttének előzményeit, s a közszemlére kiállított