Berecz József: Borsod megye és Miskolc múzeumügye a helyi sajtó tükrében (Miskolc, 1999)
„A talált kőeszközök kormeghatározása rendkívül nehéz. Mai számítással körülbelül 17 ezer éves ez a lelet... Az eszközök nem olyan finom kidolgozásúak, mint a paleolit korszak sollutréi rétegeiben talált eszközök... Nyugat-Európában ezek a geológiai jelenkor kerámiai emlékeivel együtt fordulnak elő. Az avasi lelőhely esetében azonban nem így áll a helyzet, mert itt 4 és egynegyed méter mélységben, elsődleges helyen, sárga, jégkorszakbeli nyirokban fordulnak elő az eszközök... Lehet, és ez adja a kérdésnek európai tudományos jelentőségét, hogy az itteni kultúrréteg a franciaországinál régebbi és az ősember keletről vonult nyugat felé. - Az a tény, hogy ebbe a kultúrrétegbe körülbelül egy méter mélységben neolit kultúrréteg simul be, amelyben egy kőbaltát és néhány neolitkori edénycserepet is találtunk, úgy magyarázható, [...] hogy a mélységben előforduló őskori kultúrára a későbbi korban rátelepedett a neolitkori ember. Azután hatalmas felhőszakadások következtében egy magasabb fekvésű őskori kultúrréteg csuszamlása a két különböző réteget összekeverte." Közli a tudósítás Gálffy Ignác és Leszih Andor véleményét is. Szerintük az avasi telep a legrégibb kőkor maradványa, vagy pedig, ami szintén rendkívüli jelentőségű, hogy a telep a Bükkben lakó ősember szerszámkészítő műhelye volt, ahol az Avason sűrűn található és eszköz készítésére kiválóan alkalmas kovából eszközeit kinagyolta és aztán lakóhelyére szállítva, ott dolgozta ki finomabban. Ezt a hipotézist látszik igazolni a műhely nagy kiterjedése, és az a rengeteg kőeszköz, amely a műhely körül, alatt és fölött előkerült. Az 1929-es év első havának 20. napján jelent meg az újabb hír a Múzeumpártoló Egyesületről: „A Borsod-Miskolci Múzeum fejlődését szívén viselők körében már régebben élt az a gondolat, hogy a múzeum támogatására egyesületet alakítsanak. Városunk és megyénk e fontos kulturális intézményének kifejlesztése érdekében szükség van a társadalom erkölcsi, szellemi és anyagi támogatására, szükség van arra, hogy az érdeklődök és arra illetékesek szervezetbe tömörülve támogassák a múzeum munkáját." A korábban hírül adott előkészületek után a hivatalos alakuló ülés január 21-én lesz a múzeumi könyvtár olvasótermében „s arra az előkészítő bizottság minden érdeklődőt bizalommal hív meg". Másnap a Reggeli Hírlap részletes tudósítást közöl az alakuló ülésről. Az elnökölő Gálffy Ignác megnyitó beszédéből idézi: „A múzeumok a háború óta súlyos anyagi válsággal küzdenek és gyűjteményeik kiegészítése a legnagyobb nehézségekbe ütközik. A múzeumok támogatására most az az eszme merült fel, hogy a társadalom bevonásával kíséreljék meg azoknak az összegeknek a megszerzését, amelyeket a múzeum kutatásainak folytatására keservesen nélkülöz ... A városi és a vármegyei hozzájárulás és az állami segélyek ugyanis nem fedezik a múzeum fenntartásához, fejlesztéséhez okvetlen megkívánt ásatások, kutatások és gyűjtések költségeit." Az alakuló ülésen jelen levő Görgey László vármegyei főjegyző bejelenti, hogy a vármegye az eddigi 272 pengő évi múzeumi hozzájárulását 1000 pengőre emelte fel. A vármegyei költségvetés felterjesztésekor a belügyminiszter az ezer pengős hozzájárulást jóváhagyta. A múzeumi bizottság elnöki tisztét is betöltő Gálffy Ignácot hetvenedik születésnapján, február 1-én meleg hangú jegyzetben köszönti a Reggeli Hírlap, kiemelve a jubiláns érdemei közül, hogy „Petró József dr-ral megalakította a miskolci múzeumot és jelentős régészeti kutatásaival és azok tudományos feldolgozásával nagy érdemeket szerzett magának."
