Berecz József: Borsod megye és Miskolc múzeumügye a helyi sajtó tükrében (Miskolc, 1999)

végpusztulás veszélye fenyegetett. Leszih Andor már be is hozatta a múzeumba a kazettás mennyezetet képező negyven festett fatáblát. Egyiken olvasható készítője felirata is: „Ajándékból Isten segedelméből munkállotta Miskóci Asztalos Imre mester Anno 1734." A felirat alá az égboltozatot festette, a Nap, a Hold és csillagok képével. Levéltári adatok szerint Asztalos Imre és testvére, István festette az 1700-as évek elején a környék többi kazettás mennyezetű református templomának fatábláit is. A noszvaji alkotás különlegessége, hogy míg a korabeli többi festett táblákat csupa növényi ornamentika díszíti, az itteni fatáblákra a virágok és indák, levelek közé valóságos és legendabéli állatalakokat helyezett a mester, helyenként mozgalmas jelenetekbe komponálva. Például gazellát marcangoló sas látható az egyik táblán, oroszlánra támad a sas egy másikon. Május 24-én Miskolcra látogatott Korniss Gyula, a kultuszminisztérium államtitkára, s a kulturális intézmények között a múzeumot is felkereste. Elismeréssel nyilatkozott arról, „hogy aránylag szerény eszközökkel is milyen nagyszerű gyűjteményt tudott elhelyezni a múzeum vezetősége..." Ellenben nehezményezte, hogy Hóman Bálint, a Nemzeti Múzeum igazgatója még nem látta a miskolci múzeumot, amelyet figyelmébe fog ajánlani. A látogatásról a Hírlap május 25-i számában olvashatunk tudósítást. A június 3-i szám hírei között szerepel, hogy özvegy Diószeghy Györgyné családja becses ereklyeként őrizte azt a XVII. századbeli ékes mázas cserépkancsót, s a hozzá tartozó tányért, amelyekből Diószeghy Gellért akkori református prédikátor azoknak a miskolciaknak, akik a városra tört török-tatár martalócok elől a bükki Kecskelyukbarlangba menekültek, úrvacsorát osztott. Az egyház ugyanis az eredeti, nemesfémből való úrvacsora készletét már korábban biztonságba helyezte. Most a leszármazottak a magyar kerámia múltjának ezeket a nevezetes emlékeit a múzeumnak adományozták, s már a látogatók is megtekinthetik a becses ereklyéket a többi kiállított tárgy között. Részletes tudósítást közöl a lap a múzeumnak június elején rendezett nagyszabású numizmatikai kiállításáról. Ennek megtekintésére Miskolcra érkezett a Magyar Numizmatikai Társulat harminc tagja, a társulat alelnöke, dr. Zimmermann Lajos vezetésével. A csoportban jelen vannak a numizmatikatudomány jeles hazai képviselői, többek között Szentgály Károly, az Érem című szakfolyóirat szerkesztője, Harsányi Pál, a Nemzeti Múzeum éremtárának igazgatója és a Numizmatikai Közlöny szerkesztője, Karny Rezső főtanácsos, a Hadimúzeum képviseletében. A miskolci múzeum régészeti osztályának három termében a vitrinekben felsorakoznak a múzeumén kívül a miskolci magángyűjtők anyagai is, közülük legértékesebbek Éles Géza, Pfliegler Imre és Kopp Annin gyűjteményei. A kiállítás tüzetes tanulmányozása után Zimmermann Lajos így nyilatkozott: „Évente fel szoktuk keresni a vidéki városokat, és az ottani... gyűjteményeket megtekintve meggyőződéssel állíthatom, hogy a miskolci gyűjtemények országos viszonylatban legelső helyen állanak. Néhány olyan darabra akadtam a kiállításon, amelyek Magyarországon csak a miskolci múzeumban vannak meg és ritkaságuk következtében kincsértékkel bírnak." A kibővült, megújított múzeum iránti szélesebb körű érdeklődés felkeltésére a Reggeli Hírlap június és július havi vasárnapi számaiban teljes terjedelemben, folytatásokban közli a „Vezető a Borsod-Miskolci Múzeumban" című, a múzeum szakemberei által összeállított kiadványt, amely termenként, gyűjteményenként, szakszerű alapossággal, részletesen ismerteti a múzeum látnivalóit. A múzeum következő kiállítása az 1878-as miskolci nagy árvíz 50. évfordulójához kapcsolódik. A régiségtár harmadik termében láthatók mindazok az egykori fényképek,