Berecz József: Borsod megye és Miskolc múzeumügye a helyi sajtó tükrében (Miskolc, 1999)
finom mívű, borsónyi méretű arany csengettyűcske is volt a leletben. A család tagjai a leletet felküldtek a Nemzeti Múzeumba, ahol megállapították, hogy az aranytárgyak nagy valószerűséggel a Kr. e. 17. századból valók, s azokat egy akkor itt élt nép vezérszemélyisége viselhette. Európai viszonylatban is rendkívüli értékű a lelet, mert ebből a korból aranytárgyak igen ritkán kerülnek elő. Egyedül a British Múzeumban van egy népvándorlás kor előtti aranysisak, amely a zöldhalompusztai lelethez hasonló. A miskolci múzeum sem maradt értékes régészeti lelet nélkül ugyanebben az időben. A hét elején Mezőnyék határában, a Kisperes-tanyán Várady Sámuel gazda, szántás közben igen réginek tünő vastárgyakat talált. A leletet jelentette a helyi hatóságnak, onnét - a vármegye közvetítésével - jutott el a hír múzeumunkhoz, ahonnét kimentek a leletekért. A szakértői vizsgálat megállapította, hogy a tárgyak a vaskor első szakaszából valók. Van köztük két, bronzos díszítésű lándzsavas, három zabola, egy bronz burkolatú karika, és egy különös alakú, tüskés kiképzésű lánc. A karika valószínűleg lószerszám díszéül szolgált, a tüskés lánc pedig kutyaörv lehetett, amely a kutyát az akkor még gyakori farkasok harapásától védte. A tudósítás befejezésül megemlíti, hogy a Miskolci Múzeum néhány éve már ásatott Mezönyék környékén, és akkor egy népvándorlás kori temetőt tárt fel, amelybe egy jazig-szarmata nép tagjai temetkeztek. A mostani lelet az ún. hallstadti korból való, s hozzá hasonlóra korábban a diósgyőr-vasgyári Kerekdombon találtak rá. Az új lelet tárgyait kellő tartósító kezelés után kiállítják a múzeumban. A folyamatosan gyarapodó intézmény bővítésének tervét április 27-én, rendes évi közgyűlésén tárgyalta meg a múzeumi bizottság, Hodobay Sándor polgármester részvételével. Gálffy Ignác elnöki megnyitójában hangsúlyozta, hogy a múzeum Herman Ottó szellemében folytatja munkálkodását. Leszih Andor ismertette az előző évi tevékenységről beszámoló jelentést és terjesztette elő a múzeum kibővítésének módosított tervét. Korábban az Erzsébet-tér felé tervezték az új szárnyépületet, ez városrendezési szempontból nem kivitelezhető. Az új változat a tágas udvar felé való terjeszkedést véli célszerűnek. A felépítendő épületszárny földszintjén a könyvtár és az olvasóterem kapna helyet. Az első emelet a nagy természetrajzi gyűjteményé lenne. „A természetrajzi múzeum a miskolci középiskolák hiányos gyűjteményanyagának a kiegészítéseképpen feltétlenül szükséges, felállításához az állam fog segédkezet nyújtani" - hangzik az érvelésben. „Az egész múzeum épülete fölé egy nagy befogadóképességű második emeletet is fognak építeni - Ezt fogja a múzeum a régóta nélkülözött képtár céljaira felhasználni. A budapesti Szépművészeti Múzeum ugyanis már több ízben felajánlotta a vidéki múzeumoknak másodpéldányait, de ajándékozását mindig a megfelelő helyiségtől tette függővé. A második emelet a helyi kiállítások megrendezésére egy nagy kiállítási termet is magában fog foglalni." A bizottság a múzeumi könyvtár vezetésére Marjalaki Kiss Lajost kérte fel. „Megbeszélés tárgyát képezte továbbá a múzeumi preparátor és restaurátori állás megszervezése is. Erre az állásra a múzeum további kifejlesztése céljából van szükség..." A múzeumi bizottság ezek után rátért a képviselőház által elfogadott múzeumi törvény ismertetésére is. A törvény az előkerülő leletek és az ásatások kérdésében foglal állást. Ennek alapján a Miskolci Múzeum körlevélben fogja felhívni a vidék falvainak lakosait, „hogy a területükön esetleg előkerülő leleteket a múzeum számára megmentse és megőrizze". Leszih Andor ismertette a következő évi munkaterv főbb pontjait is. Elsőrendű feladat a hámori Szeleta-barlang teljes kikutatása és a borsodi Derékegyháza őskori telep