Berecz József: Borsod megye és Miskolc múzeumügye a helyi sajtó tükrében (Miskolc, 1999)
A lap hírei között július 9-én jelent meg a múzeum további sorsát hivatalosan meghatározó közlemény: „Miskolc város törvényhatósági bizottsága 1913. évi október hó 30-án tartott közgyűlésén elhatározta, hogy a múzeumot a Borsod-Miskolci Közművelődési és Múzeum Egyesülettől átveszi és azt „Borsod-Miskolci Múzeum" elnevezéssel a város által házilag kezelteti. A belügyminiszter most arról értesítette a várost, hogy a fenti határozatot a vallás- és közoktatásügyi miniszter véleményének meghallgatása után jóváhagyta." A városi közgyűlés július 16-i tárgyalási napján erősítette meg a belügyminiszteri jóváhagyást. Ettől az időponttól számít hivatalosan önálló intézménynek a BorsodMiskolci Múzeum. Az önálló Borsod-Miskolci Múzeum A múzeum önállóságának hivatalos deklarálása után alig két héttel kitört az első világháború. Tehát az önálló intézmény működési feltételeit kezdettől fogva, s évek hosszú során át a háborús megszorítások határozzák meg. A csökkentett terjedelmű lapok szűkre szabott kulturális híradásaiból is kitűnik azonban, hogy a múzeum a háborús körülmények között is megtalálja a módját, hogy következetesen a tudományos tevékenységre összpontosítson. A Miskolczi Napló 1915. évi január 6-i számában közli az intézmény kérelmét háborús dokumentumok gyűjtésére, múzeumi megőrzés céljából, „különösen pedig helybeli lapokat, füzeteket, nyomtatványokat, érmeket, fényképeket és más háborús vonatkozású emlékeket adományozva a múzeumnak, hogy ott lehetőleg mindent egybegyűjtve, az utódoknak megőrizhessük." Folytatódnak a régészeti ásatások is Miskolc környékén, tudhatjuk meg a Napló május 18-i híréből. A Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárának igazgatója, Varjú Elemér, Hillebrand Jenő régész és Kőszeghy Elemér, a kassai múzeum igazgatója társaságában látogatott el a múzeumunk régiségtárába. Majd a tudós vendégek a hámori Szeleta barlangban az akkor is Kadic Ottokár vezetésével folytatódott ásatásokat tanulmányozták. Ugyanez a lap június 18-i hírében ismerteti a Földtani Intézettől a miskolci múzeumnak küldött, az itteni ásatásokból származó leleteket, ősállatok - farkas, szarvas, hiéna, hermelin - csontjait, megjegyezve: „Még hátra van a barlangi medve csontvázának összeállítása." Ősszel, október 10-én szenzációnak számító tudósítást közöl a lap, „Eötvös Károly ajándéka a miskolci múzeumnak" címmel: „a kiváló politikus és jogász gyönyörű ajándékkal lepte meg a Borsod-Miskolci Múzeumot. A Drégely-Palánki vár romjai között... 1863-ban, egy drágakövekkel kirakott arany nyakláncot találtak. A lánc utóbb gr. Károlyi Gáborhoz került, ki azt 1865-ben Eötvös Károlynak ajándékozta. Ezt a mütörténetileg is igen becses ékszert most Eötvös Károly... a miskolci múzeumnak adományozta, s azt hazafias szeretettel lelkes gondozásába ajánlotta..." Az ékszert a múzeum az egyik helyi bank széfjében helyezte biztonságba. A nyaklánc részletes leírását is közli a lap: „A nyaklánc 13 nagyobb és 4 kisebb igazgyönggyel, továbbá ugyancsak 13 nagyobb és 9 kisebb ékkővel van díszítve, s a régi magyar ötvösművészet remeke. Csatján a Hunyadiak gyűrűt tartó hollós címere van bevésve. Középső része a régi magyar násfákra emlékeztető ötvösmunka, s úgy a foglalat, az alaprész kidolgozása, mint a gyöngyök és ékkövek művészi elhelyezésével elért nemes színharmónia elragadó hatást gyakorolnak a nézőre."
