Berecz József: Borsod megye és Miskolc múzeumügye a helyi sajtó tükrében (Miskolc, 1999)
Közvetve Leszih Andor érveit erősíti ugyanebben a lapban „A Közművelődési Egyesület válsága" című vezércikk, melynek megjelenését a szerkesztőség az ez ügyben dönteni hivatott városi közgyűlés esedékes ülése előtti napra időzítette. A cikk lényege: „A szomorú helyzet az, hogy Közművelődési Egyesületünk...anyagi zavarokkal küzd, s ha segítségben nem részesül, működését beszüntetni lesz kénytelen." Két nap múlva, magáról a közgyűlésről szóló tudósításban a következők olvashatók: „...Dr. Nagy Ferenc polgármester... mindenek előtt rámutat arra, hogy a Közművelődési és Múzeum Egyesület fordulóponthoz érkezett. Az egyesület két osztályát külön választani, önállósítani kell, szerinte a közművelődési osztály adminisztrációja rossz, költséges és ez öli meg az egylet működését." A közgyűlésen jelen lévő dr. Tarnay Gyula főispán helyesli a polgármester eszméjét, hogy a két szakosztály különváljon. A köztudatban már előbb megtörtént az elkülönítés. A sajtóközleményekben következetesen Borsod-Miskolci Múzeum elnevezés szerepel, s nem múzeumi osztály. Például „Mezőkövesd a Borsod-Miskolci Múzeumban" címmel közöl kétrészes tanulmányt ebben a hónapban Bíró Sándor. Méltatja a néprajzi gyűjtés, tudományos feldolgozás jelentőségét: „A Borsod-Miskolci-Múzeum... nemesebb feladatot alig valósított meg mással, mint azzal, hogy vármegyénk legtipikusabb és népművészeti szempontból legmagasabb nívón álló, az úgynevezett matyó remekekből egy oly értékes gyűjteményt kutatott fel..., mely nemcsak a jelenre, hanem a közelmúltra is úgy etnográfiai, mint etnológiai szempontból nagy értékkel bír." „A múzeum gyarapodása" cím alatt a hírrovatban pedig olvashatjuk a múzeum felhívását a miskolci kőedénygyár régi termékeinek felajánlására; tanúsítva, hogy az intézmény a helyi ipartörténeti emlékek összegyűjtését, megőrzését is elsőrendű feladatának tudja. Elvi döntés született a múzeum kiválásáról a KME július 5-i választmányi ülésén. A Miskolczi Napló tudósításában részletesen ismerteti a múzeum-osztály elnöki előterjesztését, „amelyben azt javasolja, hogy a múzeum kiválasztassák a Borsod-Miskolci Közművelődési és Múzeum Egyesületből és a város, illetve a vármegye vegye hatáskörébe. A tapasztalat bizonyította, hogy a mostani szervezet mellett nem lehet a múzeumot megfelelően kezelni, hatósági múzeummá kell tenni, mint ahogy az országban mindenütt azzá teszik. Dr. Nagy Ferenc polgármester abból a szempontból is helyesli az előterjesztést, mert ha a múzeumot a város és a vármegye veszi át, akkor egyformán fogja kivenni részét a múzeum fenntartására és fejlesztésére irányuló munkából úgy a város, mint a vármegye... A választmány az őszi közgyűlés elé fogja terjeszteni a javaslatot, előzőleg azonban már megteszik az előkészületeket minden részről, hogy ha a közgyűlés kimondja a múzeum hatósági kezelésbe vételét, akkor az rövid időn belül meg is történhessék." Július 10-én már olvashatjuk a lapban a városi és a megyei törvényhatóságokhoz intézett beadvány szövegét: „Tekintetes törvényhatósági bizottság! A Borsod-Miskolci Közművelődési és Múzeum Egyesület az 1913. évi július hó 5-én tartott választmányi ülésén elhatározta, hogy a Borsod-Miskolci Múzeum a Közművelődési osztálytól külön választassák és a múzeum, mint vármegyei és városi múzeum önállóan kezeltessék. A választmányi határozatunk alapján tisztelettel kérjük a tekintetes törvényhatóságot, hogy a Borsod-Miskolci Múzeumot kezelése alá venni méltóztassék. Miskolc, 1913. évi július 8. Tisztelettel: Dr. Nagy Ferenc elnök, dr. Magasházy Béla főtitkár."
