Berecz József: Borsod megye és Miskolc múzeumügye a helyi sajtó tükrében (Miskolc, 1999)

Ugyanebben a lapszámban lát napvilágot az első hír a helyi múzeum és a Magyar Iparművészeti Társulat közös rendezésében tervezett miskolci iparművészeti kiállítás előkészületeiről. E lap január 21-i számának egyik híre közli a KME múzeumbizottsága tisztségviselőinek névsorát: Petró József elnök, Molnár József múzeumőr (mai értelemben szakmuzeológus), Brósz Károly könyvtárnok, Buday József, Csontó Lajos, Gálffy Ignác, Hídvégi Benő, Kiss Lajos, Leszih Andor bizottsági tagok. Március 9-én „A vidéki színészet védelme" megtévesztő cím alatt heves kirohanás olvasható a KME „közmüvelődési"-nek minősített tevékenysége ellen. A hangnem jellemzésére néhány idézet: „...a közművelődési egyesület mindig és mindent rendez, cirkuszhoz is méltatlan „noch nie da gewesen" lázassággal ragadja magával a város közönségét... magába szívja a teljesen különálló és a közművelődési egyesület nélkül is szépen boldoguló városi zenedét, hangversenyek jövedelméből álarcos bálokat rendez... „prestiget" ad mindennek, ami jövedelmet biztosít, elkezdve a „Kőmívesek Öntemetkező Egyesület"-én, fel holmi „vívó akadémiák"-ig, melyekhez bizony a város culturális fejlődésének épp oly kevés köze van, mint tevékenysége után ítélve - a közművelődési egyesületnek!" „...elvonta a maga olcsó, „tánccal egybekötött" közművelődésével a közönséget a színháztól, melynek valósággal győztes concurrense lett." Április derekán tudósít a helyi sajtó az iparművészeti albizottság alakuló üléséről, ahol a tervezett nagyszabású kiállítás ügyét tárgyalták meg. Az albizottság múzeumi tagjai: Petró József, Kiss Lajos, Leszih Andor. Május 12-én jelenik meg a Borsodmegyei Lapokban a KME főtitkárának, Balogh Bertalannak a levele, amely a korábbi, a miskolci közönségnek a képzőművészet iránti részvétlenségét elmarasztaló cikkre reagál. (Kriesch Aladár pesti festőművész itteni felolvasása kapcsán.) A levélíró a sikertelenségért a rendezésre illetéktelen „Vízcsepptársaság"-ot hibáztatja. E társaság a kiszolgáltatott cselédlányok érdekvédelmére alakult, s nem kulturális előadások rendezésére. B. B. azért tartja szükségesnek levele közlését, nehogy a tájékozatlan művész - bár szándéktalanul - rossz hírünket keltse a fővárosban, s ezzel „a közművelődési és múzeum egyesület képzőművészeti programjának kivitelét megnehezítse. Szigorúan és féltékenyen őrizzük jó hírünket, melynek tanújele, hogy már a főváros kulturális irányú társaságai itt-ott megemlékeznek városunk e nemű haladásáról, a fővárosi lapok művészeti és irodalmi rovatai gyakrabban közölnek miskolci vonatkozású értesítéseket..." „Az igen tisztelt művész úrnak pedig egyesületünk módot fog nyújtani, hogy a f. hó 8-án itt szerzett tapasztalataiban a legkellemesebben csalódjék, látni fogja, hogy itt Miskolcon igenis lehet és érdemes művészeti akciókról beszélni... és a legközelebbi jövő a legszebb reményekre jogosít." „Borsodmegye flórája" címmel ugyanez a lap június 12-én arról ad hírt, hogy Buday József gimnáziumi tanár, a múzeumi bizottság tagja a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából elkészíti megyénk flórájának tudományos leírását, s gyűjtési munkájának elősegítéséhez Tarnay Gyula alispán rendeletben utasította a város körüli községek elöljáróságait. A flóra-gyűjtemény majd a múzeumban is látható lesz. Szakfelügyeleti látogatásokról olvashatunk június 21-én: „Dr. Vosnintzki Mór, a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelője... a késő esti órákig időzött a múzeumban, ahol a műtárgyak szakszerű elhelyezése s a tapasztalt minuciós rend fölött a legnagyobb elismerését fejezte ki. Vendége volt a múzeumnak Csánky Dezső országos levéltá-