Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

PÁSZTORMŰVÉSZET Szabadfalvi József

77. Görbebot ólomberakásos díszének kiterített rajza. Nyékládháza, 1937. HOMN 53.873.1. tágabb, súlyosabb, sőt kiszélesedik (gyökérről metszett). Hossza általában 110-130 cm. Fejét gyakran súlyosítják vastag csontkarikával, ólomberakással. Nem feltétlenül kell sudár egyenesnek lennie, egész hosszában göbök emelked­nek ki, ezeket még élő állapotában, a fáján úgy idézték elő, hogy vagy meg szurkálták, vagy enyhén bemetszették a gallyat. Egy Egerlövőről származó, szilfából készített ünne­pi pásztorbot berakott díszítménye sárgaréz és alumínium, szironyozással, illetőleg szaruberakással készült. A motívu­mok leveles és levél nélküli ágas-bogak kettős kígyóvonal­lal. A berakások szem, kés, villa és kereszt, csillag és négylevelű lóhere mintájúak. A bot két széles lapján a kö­vetkező felirat olvasható: KÉSZÍTETTE ESZT A BOTOT BUKTA JÁNOS JUHÁSZ BORSOD MEGYE EGERLÖVŐN EZERKILENCSZÁZÖTBEN ÖRÖK EMLÉKŰ ill. BUKTA KÁ­RÓ JÉ EZ A KÉZBELI BOT KÉSZÍTETTE ÉDESAPÁM BUKTA JÁNOS SZÜLETÉSEM NAPJA 1900 MÁRCZIUS 19 DIKÉN V. J. B. M. Megyéinkben, de általában Északkelet-Magyarországon is igen jellemzőek az ólmosbotok. Ezek is általában 110—

Next

/
Thumbnails
Contents