Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

GYERMEKJÁTÉKOK Katona Judit

gyermek járni tanult - hogy ne lábatlankodjon folyton a felnőttek között, s ne foglaljon le dolgos kezeket -, különböző járó- vagy ülőszerkezettel regulázták mozgását. Az országszerte ismert eszköz Tiszakesziben gyűjtött változata ésszerűen kialakított szerkezetével segítette a még bizonytalan első lépéseket. A három- vagy négykerekű, maradék anyagból eszkábált tolikocsik felnőtt családtag kezét dicsérték, és akár több generációt is kiszolgálhattak. A három-ötéves gyermek szülei biztonságot nyújtó közelségét egyre gyakrabban elhagyja, hogy felfedezze a kertet, az udvar hátsó zugait, ismerkedik környezetének növény- és állatvilágával. Első saját játékai is növényekből, kifőzött állati csontokból, talált fadarabokból születtek. Pitypang virágából gyűrű, fülbevaló, karperec, nyaklánc készülhet, ha visszahajtják virágzatát, babát lehet készíteni belőle. A tök, ha belsejét kivájják s szalmát, gyertyát gyújtanak meg benne, alkalmas lehet töklámpásnak. A magvakból fűzött láncok, függők, növények szárából hajlított karkötők formálása mellett a hangkeltés jelentett igazi élményt. Sípoló 689. Legénykék díszes vasalású szekéren. Mezőkövesd, Kóris Kálmán felvétele, 1906. HOMF 2380.