Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

A NÉPSZOKÁSOK TÁRGYAI Bodnár Mónika

pataki szüreti felvonuláson egy „tisztafából" készült szekér érdemel figyelmet, melynek a tengelye is fa volt, s amelyet hat ökör húzott. Ezen ültek a csőszök és a csőszlányok. A további szekereken a bíró, bíróné, cigány, cigányasszony és a gyerekek ültek. A menetet cigányokkal megrakott echósszekér zárta, melyet „ördögök" és „bohócok" kísértek. Tarcalon nem volt hagyománya a szüreti felvonulásnak. Az első ilyet Sikerle Mihály kovácsmester szervezte meg 1913ban, aki Erdőbényéről került ide, s az ottani szokásokat honosította meg. Tolcsván először 1924-ben került sor szüreti felvonulásra, amit Fodor Boldizsár asztalos rendezett. Fodor asztalossegédként Merény községben dolgozott, s az ott látottak mintájára szervezte meg a felvonulást. A felvonuló „maskarások" között szamarakon és kerékpárokon ülő „bohócok", egérfogót áruló „drótostót", „Zoro és Hum" szerepeltek. Nemcsak egyes társulatok rendeztek szüreti ünnepségeket, az uradalmakban is megünnepelték a szőlészeti munka befejezését. Az uradalmi aratási és szüreti szokások felújítását, illetve fenntartását maga a hivatalos kormányzat is szorgalmazta, ezzel is próbálva csökkenteni a munkások szociális elégedetlenségét. Ennek érdekében a földművelésügyi miniszter 1901-ben körlevelet bocsátott ki, melyben az aratási, illetve a szüreti népszokások felújítását kérte a nagybirtokosoktól. Az uradalmi szüreti szokásokhoz tartozott a gazda megkötözése, koszorúkészítés, koszorúvitel, a gazda köszöntése, ajándékok osztása, valamint a munkások részére rendezett vacsora és szüreti bál. A tolcsvai Adriányi uradalomban szüret befejezésekor egy faládába ültetett szőlőtőkét díszítettek fel. Nótaszóval a tulajdonos udvarára vonultak, és szüreti verssel köszöntötték a gazdát (Erdész Sándor 1988.). A szüreti szokások között különös figyelmet érdemel a szüreti ünnepségek egy másik szimbóluma, amin Hegyalján a végzés hajnalától két asszony dolgozott, hogy délutánra elkészüljön. A szüreti koszorút vagy szőlőkoszorút hordóabroncs felhasználásával félgömb alakúra fonták, melyet a csúcsánál fogva cifra ágosra erősítettek fel. A menet cigányzene-kísérettel a késő délutáni órákban indult a gazda házához. A koszorút két fehér mhába öltözött leány vitte, akik mögött a vincellér, a szőlőmunkások, végül a zenészek haladtak. A koszorúvitel szokása ismert volt Tállyán, Abaúj-