Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

A NÉPSZOKÁSOK TÁRGYAI Bodnár Mónika

675 676 kok, maszkos alakoskodók gazdag hagyományvilágot jeleznek. E játékok helyszíne a fonó, tollfosztó, disznótor volt. Sárospatakon disznóöléskor pacurkák, két-három rongyos ruhába öltözött ijesztő külsővel rendelkező álarcos kereste fel a disznótoros házat, ahol a vendégséget mondókákkal mulattatták, a gazdának pedig jó szerencsét kívántak. Közben ugrándoztak, táncoltak. A háziak hurkával, kolbásszal, esetleg egy kis borral jutalmazták őket (Gulyás József 1940.). Ugyancsak farsangi dramatikus játék a sajónémeti rabvágás szokása, melyben a bíró szerepét alakító személy már napokkal előbb megírta a vádbeszédet, méghozzá verses formában. Ebbe belefoglalta az előző évben történt öszszes bűnesetet, lopást, verekedést, paráznaságot, a falut ért káreseteket és egyebeket, s ezt mind a vádlottak fejére olvasta. Büntetésként kimondta rájuk a halálos ítéletet, amit azonnal végre is hajtatott. A rabok öltözéke köznapi, kopott ruhákból állott, derekukon lánc volt. Egy század eleji följegyzés szerint szalmakötéllel csavarták be magukat, arcukat pedig bekormozták. A két hóhér a két rabot láncon vezette, 675. Kisvőfély felpántlikázott fokossal, vöfélysurcban. Cigánd NM 54748. 676. Hívogató vőfélyek jelvényeikkel. Dédes NM 2139.