Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

A NÉPSZOKÁSOK TÁRGYAI Bodnár Mónika

pír-szalagokkal díszítették. A módosabbak molnárkalácsot (ostyát) vagy mézeskalácsot is akasztottak rá. Urajon a borókafát a mennyezet gerendájába ütött szegre kötötték fel a szoba közepén. Csak az 1930-as években kezdték talpba szorítani, s ezután már az asztalra helyezték. A ruszin eredetű görög katolikus Baskón is a 20. század elején terjedt el a karácsonyfa. Az első időkben a hegyénél fogva a gerendához kötözték, újabban a tövét edénybe földelve állítják fel. Kezdetben nem volt rajta dísz, később perecet, csörögét, diót, almát kötöztek a fenyőfára a gyerekeknek. Répáshután a legidősebbek emlékezete szerint a századforduló körüli időben csupán néhány fenyőgallyat vittek be a szobába. A század elejétől kezdve aztán fokozatosan terjedt el a karácsonyfa, amelyet akkoriban a gerendára akasztottak fel, s egyáltalán nem, vagy csak alig díszítettek (Niedermüller Péter 1984.). A mezőkövesdi matyóknál is a 70-80 cm magas boróka jelentette a karácsonyfát, csak az iparosok, értelmiségiek részesítették előnyben az erdei fenyőt. Díszítésként hosszú cérnára pattogtatott kukoricát fűztek, ami többször is körülérte a karácsonyfát. Színes papírokat is nyírtak és ragasztottak láncnak, ragasztóként tojásfehérje szolgált. Mézeskalácsból készült angyalkákat, báránykákat is vettek. A dióba gyufaszálat szögeltek, tojásfehérjébe mártották, aranyporral bearanyozták. Az alma és a szentképek sem maradtak el a fáról. Egy másfajta karácsonyi dísz, a szintén matyó házaknál előfordult lebegő angyalbáb is figyelmet érdemel. Fehérruhás, kifésült hajú, gyermekjátékszerű angyalbáb, vékony, szinte láthatatlan fonálon függött az asztal felett. A fonalat a mennyezeten az ajtóhoz vezették és a végét az ajtószárnyra erősítették. Minden ajtónyitáskor a fonál megereszkedett, az angyal alászállt az asztalnál ülők közé. Ez a szokás az 1930as évek végén még föllelhető volt (Volly István 1976.). Vízkereszt vagy háromkirályok napja a karácsonyi ünnepkör befejezése, a farsangi időszak kezdete. Ezen a napon bizonyos vidékeken szokás volt a háromkirályjárás, mint például Mezőkövesden, ahol három eladósorban lévő lány csúcsos papírsüveggel a fején gyakorolta ezt a szokást (Volly István 1976.). A téli ünnepkör befejező aktusa a farsang, ami január 6val kezdődik és nagyböjtig tart. A farsangi dramatikus játé-