Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

A NÉPI VALLÁSOSSÁG TÁRGYAI Kárpáti László

szférájában, kép- és szoborfülkék formájában, vagy leegyszerűsítettebb módon - a tájunkra olyan jellemző csonkakontyos fedélszékek fűrészelt díszítményeiben. A fülkés megoldások elsősorban a kőművesfalvak építészeti kultúrájára jellemzők, avagy ugyancsak bemutató szándékkal a megrendelő igénye szerint születtek. Említésre érdemes itt a búcsújáróhelyként is számon tartott Monok, és a népi kőépítészet hagyományait legtovább konzerváló Perkupa. Míg Monok szinte homogén katolikus település, addig Perkupa kevert vallású község, de az említett szándék mindkét helyen tetten érhető. Különösen a monokiak áldoztak szívesen arra, hogy a homlokzati terekből „elcsípjenek" legalább egy fülkényire valót egy szobor vagy kép elhelyezésére, ami nem utolsósorban a búcsúra odalátogató távolabbi zarándokok élményét is gazdagította. Ehhez köthető talán a hegyaljai német telepes falvak (Rátka, Hercegkút, Károlyfalva) hasonló gyakorlata is. Kevésbé hivalkodóan, de emblematikus egyszerűséggel jelzik a házoromzatok fűrészelt díszei, valamint különösen Dél-Borsodban az ezekhez kapcsolódó kovácsoltvas oromdíszek a gazda felekezeti hovatartozását. Ezek a munkák a lyukfűrész lehetőségei által behatárolt grafikai eszközök segítségével minden kétséget kizáró módon informálják az idegent, s a falukép illetve a lokális népi építészet meghatározó elemeivé váltak. Kárpáti László