Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

A VISELET Fügedi Márta

tos virágmustrákkal. E rajzokat Malonyay Dezső közölte a 653. Cifraszűr gallérja palóc népművészet kötetben {Malonyay Dezső 1922.). magyar címeres hímzéssel, A 19. század második felében a Bach-korszak bukása 1898. Szomolya után virágzott fel a gazdagon hímzett cifraszűr divatja, mely HOMN 53.746.5. a parasztságnak és a pásztoroknak ünnepi öltözetévé emelkedett, sőt a hazafias érzés megnyilvánulásaként az úri osztály is viselte. „Sehol az országban nem találunk olyan nagy változatosságot a cifraszűrök típusaiban, mint Borsod megyében. Itt nemcsak minden falunak, de minden évtizednek megvolt a maga szűrtípusa"- írta Györffy István szűrmonográfiájában (Györffy István 1930.). A felföldi magyarság szűrére a cifraság az Alföld felől terjedt. E vidék cifraszűrjei méretükben, díszességükben a dunántúli és az alföldi között foglalnak helyet, szélsőséges divatoktól leginkább mentesek. A cifraszűrök divatját és jelentőségét területünkön is a lokális népviseletek igényei alakították. A viseletéről híres délborsodi matyóságnál kiemelkedő volt a cifraszűr jelentősége is. Ez a díszes ruhadarab generációkon keresztül a férfiviselet kötelező darabja, a reprezentáció kelléke lett. A legény férfikorba lépésének egyik feltétele éppen a cifraszűr volt. A matyók többféle stílusú cifraszűrt is viseltek. Készülhetett