Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

A VISELET Fügedi Márta

a szűr Mezőkövesden is, ahol az utolsó szűrszabó Értelmes Gyula volt, de a telehímzett egri szűrök is eljutottak ide, és a miskolci, tiszafüredi szűrszabók is gyakran árulták szűrjeiket a kövesdi vásáron. Az Alföld felől az ún. kun típusú szűrök is megjelentek a matyók között, főleg Szentistvánon. Kövesden és a közeli bükkalji falvakban, Szomolyán, Bogácson volt kedvelt az ún. csillagos szűr, mely nevét az elejét díszítő motívumokról kapta. A cifraszűr virágkora az 1870-es és 90-es évek között lehetett, ekkor voltak a legdíszesebbek és legszínesebbek. 1900 körül ebből a tarkaságból az egyszínűség kétféle változatban honosodott meg. Elhatalmasodott a vörös szín úgy, hogy végül a leveleket is e színnel hímezték. Az egyszínűvé válás másik útja az uralkodó fekete szín elterjedése. Az elszíntelenedést nyomon követte a minta pusztulása is, a hímzést ugyanis felvarrott egyszínű nagy posztófoltok váltják fel. Fekete díszű szűröket hordtak a délborsodi kálvinista falvak férfiai is, különösen Mezőcsáton, Kisgyőrben élt sokáig viselete. Az északi palócságtól, a Sajó mellékéről és Gömörből ismerünk jellemző szűrviseletet. Ezek a szűrök rövidebbek, bővek, gallérjuk hosszabb és nagyobb. Szegesük keskeny, gyakran fekete. A palóc szűr „szertelenségbe nem csap" állapította meg Malonyay Dezső. A feleresztés díszítése itt gyakran elmarad, főleg Gömörben. E szűrök hímzésének színvilága általában sötétebb állású, díszítése is visszafogottabb, főleg a nagy gallérok sarkait hangsúlyozza. A szűr neve a Felföldön sokfelé csuha. A gömöri szűr (alul kötött ujja olykor befénekelt) - Hunfalvy szerint a csuhaj — a tarisznyát pótolja. A barkók főleg a rimaszombati és putnoki szűrszabóktól vették a szűrt, vagyis a csuhát. Bélapátfalva környékére inkább a díszesebb egri szúr jutott el. A Bach-korszak utáni erősödő nemzeti öntudat jeleként a cifraszűrökön is gyakran megjelenik a magyar címer, melyet a szűrszabók koronának neveztek. Különösen a millennium idején készült számos szép címeres szűr. Fügedi Márta