Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

A VISELET Fügedi Márta

órazsebes, selyemhátú mellényt viszont már begombolták, és ritkán öltötték fel rokk, kabát nélkül (Györffy István 1956.). A szűk vászonnadrág neve lábravaló, nyáron munkában önálló viselet volt, majd alsóruhává vált a szűk posztónadrág alatt. A ráncolt vászongatya a múlt században még szűkebb volt, ezt illusztrálja az 177l-es, mezőcsáti kisnemeseket ábrázoló metszet, és hasonlót mutat az 1857-ben lerajzolt matyó család férfitagjának öltözete is. Az anyag finomodásával, a pamutos vászon, majd a gyolcs elterjedésével párhuzamosan a gatya egyre bővült, alját rojtozással és borsókával díszítették. A század elején a keleméri Alsó Veres János módos gazdaember aranyrojtos gyolcsgatyát viselt ünnepi alkalmakra. 630 630. Matyó legények a századfordulón MM 53.1.100.