Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

A VISELET Fügedi Márta

A Bodrogközben széles gatyának, lerakott gatyának nevezték a bőgatyát, amely 6-8 szélből készült. Pusztafalun beráncolt, begörcsölt gatya volt a neve. A barkók az ünneplő gatyát 8 szélből ráncolták, a mindennaposat, a husolónak nevezettet 6 szélből, de a pásztorok 12 szél bőségűt is viseltek. A gyolcsgatya a matyóságnál is megmaradt ünnepi viseletnek, akkor is, amikor már a polgárosult nadrágviselet vált általánossá. A bő gyolcsgatyának szinte jelképes, a paraszti öntudatot is megjelenítő szerepe erősödött meg azzal, hogy a városházi első emberek, a jógazda legények ünnepekre szinte tüntetőleg gatyába öltöztek, s gatyát viselt díszruhaként a vőlegény, a körmenetek lobogóvivő legénye is. A matyóság idegenforgalmi felfedezésének következtében a bőgatya 631 631. Matyó legények ünnepi viseletben az 1920-as évek elején HOMF 2576.