Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

A VISELET Fügedi Márta

A hosszú haj háttérbe szorulásában és a nyírott haj elterjedésében nagy szerepet játszott a katonaság, amikor is a bevonuló újoncok haját levágták, s így a rövid haj a fiatalok körében lassan divattá vált. 1867-ben Gömörből Hunfalvy János már a divatváltást rögzítette leírásában: „A magyar férfi nyírott rövid, vagy hátrasimított erősen zsíros hosszú hajat, fiatalabbja divatos körhajat visel." A hosszú hajat idős pásztoremberek őrizték meg legtovább. A bajuszviselet generációkon át általánosnak tekinthető, formája azonban gyakran változott. Az viszont minden vidékre érvényes, hogy bajuszt elsősorban házasemberek viseltek. A 18. század végén, 19. század elején még elterjedt fejviselet volt a nemezből készült süveg, a szögletes, magas kunsüvegforma, ezt tükrözi a mezőcsáti ábrázolás is. A kalapok legkorábbi formái széles karimájúak voltak. Egy 1812es megyei limitációban meg is említik, hogy „a fentebb megírt Hat Hüvelyknyi Karimájú Kalapoknál nagyobbakat közrendű Embereknek számokra nem készítsenek, és ne áruljanak, különben ha mások efféle nagyobb Kalapok 623. Öreg gazda fejtetőre feltűzött hosszú hajjal. Szentistván. Garay Akos 1911. nyomán 624. Idős gazda befont és feltűzött hosszú hajjal. Szikszó. Garay Akos 1911. nyomán