Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

ÜVEG ÉS KEMÉNYCSERÉP Veres László

döntő mértékben dísztárgyakat állítottak elő. Az üveghuták termékeinek túlnyomó része a történelmi borvidékeken talált gazdára, a keménycserép edényeket különösen a vasútháló­zat kiépülése után az ország legtávolabbi területeiig szállí­tották. A tájegységben két üveggyártó központ alakult ki. Az egyik a Zempléni-hegységben, a másik pedig a Bükkben. A Zempléni-hegység első üveghutáját II. Rákóczi Ferenc alapította 1698-ban regéci uradalmában. A Regééhez közeli hutatelepülések (Óhuta, Újhuta, Középhuta) határaiban ki­sebb megszakításokkal 1916-ig készítettek üvegeket. Az el­ső munkások lengyelek voltak, akiket Sárosból, a Rákócziak makovicai uradalmából és Lengyelországból, Krakkó kör­nyékéről telepítettek be. Később, a 18. század dereka tájától szlovákok jöttek, akik különböző felvidéki üzemekben cseh és morva üvegesektől lestek el az üveggyártás titkát, és azt apáról fiúra hagyományozták. A mesterek a zempléni üveggyártás megszűnése után a tokodi és a salgótarjáni üze­mekben folytatták tevékenységüket. A regéci uradalommal szomszédos füzéri dominiumban a Károlyi család létesített üvegkészítő üzemeket. 1742-ben indult meg a termelés Hol­lóházán, és ezt követően Nagyhután, Kishután és Vágáshu­tán, a Sátoraljaújhelyhez közeli hegyközi falvakban. A fü­zéri uradalom hutáinak munkásai - eltekintve a cseh-morva és zsidó bérlőktől - szinte kivétel nélkül szlovákok voltak, akiknek egy részét a Károlyiak Szatmár megyei üveghutái­ból, többek között Szelistyéről telepítették át. A regéci és a füzéri üzemek történetében két lényeges eltérés figyelhető meg. Amíg a regéci uradalomban döntő részben öblösüvege­ket készítettek, és a termelés 1698-tól 1916-ig szinte folya­matos volt, addig a füzéri uradalom üzemei elsősorban ablaküveg gyártására specializálódtak, és a hollóházi üzem kivételével tevékenységük csak néhány évtizedre korlátozó­dott. A hollóházi üzem 1830-ban zárta be kapuit, helyén ke­ménycserép manufaktúra kezdte meg működését, amely később a telkibányai porcelángyárat is magába olvasztotta. A regéci huták fekvésüknél fogva Hegyalja, Hegyköz és a Bodrogköz felé terjesztették ki kereskedelmi hálózatukat, a füzének viszont Kassa, Eperjes és Rozsnyó irányába, a Fel­vidék felé (Takács Béla 1966.).

Next

/
Thumbnails
Contents