Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

ÜVEG ÉS KEMÉNYCSERÉP Veres László

döntő mértékben dísztárgyakat állítottak elő. Az üveghuták termékeinek túlnyomó része a történelmi borvidékeken talált gazdára, a keménycserép edényeket különösen a vasúthálózat kiépülése után az ország legtávolabbi területeiig szállították. A tájegységben két üveggyártó központ alakult ki. Az egyik a Zempléni-hegységben, a másik pedig a Bükkben. A Zempléni-hegység első üveghutáját II. Rákóczi Ferenc alapította 1698-ban regéci uradalmában. A Regééhez közeli hutatelepülések (Óhuta, Újhuta, Középhuta) határaiban kisebb megszakításokkal 1916-ig készítettek üvegeket. Az első munkások lengyelek voltak, akiket Sárosból, a Rákócziak makovicai uradalmából és Lengyelországból, Krakkó környékéről telepítettek be. Később, a 18. század dereka tájától szlovákok jöttek, akik különböző felvidéki üzemekben cseh és morva üvegesektől lestek el az üveggyártás titkát, és azt apáról fiúra hagyományozták. A mesterek a zempléni üveggyártás megszűnése után a tokodi és a salgótarjáni üzemekben folytatták tevékenységüket. A regéci uradalommal szomszédos füzéri dominiumban a Károlyi család létesített üvegkészítő üzemeket. 1742-ben indult meg a termelés Hollóházán, és ezt követően Nagyhután, Kishután és Vágáshután, a Sátoraljaújhelyhez közeli hegyközi falvakban. A füzéri uradalom hutáinak munkásai - eltekintve a cseh-morva és zsidó bérlőktől - szinte kivétel nélkül szlovákok voltak, akiknek egy részét a Károlyiak Szatmár megyei üveghutáiból, többek között Szelistyéről telepítették át. A regéci és a füzéri üzemek történetében két lényeges eltérés figyelhető meg. Amíg a regéci uradalomban döntő részben öblösüvegeket készítettek, és a termelés 1698-tól 1916-ig szinte folyamatos volt, addig a füzéri uradalom üzemei elsősorban ablaküveg gyártására specializálódtak, és a hollóházi üzem kivételével tevékenységük csak néhány évtizedre korlátozódott. A hollóházi üzem 1830-ban zárta be kapuit, helyén keménycserép manufaktúra kezdte meg működését, amely később a telkibányai porcelángyárat is magába olvasztotta. A regéci huták fekvésüknél fogva Hegyalja, Hegyköz és a Bodrogköz felé terjesztették ki kereskedelmi hálózatukat, a füzének viszont Kassa, Eperjes és Rozsnyó irányába, a Felvidék felé (Takács Béla 1966.).