Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE MAGYARORSZÁG NÉPRAJZI TÉRKÉPÉN Viga Gyula

morva, szlovák és számos más nép szakmunkásai és segéd- 17. Szomolyaiak ünneplőben. munkásai asszimilálódtak egy generáció alatt, jóllehet utód- Kőris Kálmán felvétele, 1904. jaik számos műveltségi elemet őriztek meg az ő hagyó- FtOMF 2390. mányukból.) Más erővonalak mentén szerveződik Tokaj-Hegyalja és körzetének etnikailag is tagolt népessége. A hegyaljai mezővárosok komplex mezőgazdálkodásában megkülönböztetett szerep jut a 16-17. századtól a kis területen is nagy értéket képviselő szőlőnek, ami rendkívül nagy munkaigényével jelentős munkaerőt koncentrál a szomszédos Bodrogköz, Hegyköz, Taktaköz és a Tiszántúl területéről, de Zemplén, Sáros, Ung vármegyék szlovák és ruszin jobbágyságából is. (Frisnyák Sándor szerint a szőlő a 18. században, 14 000 kh.-nyi legnagyobb kiterjedése idején 18-20 ezer szőlőmunkást igényelt.) A szőlőművelés és a bor értékesítése többféle náció tagjait vonzza a Hegyaljára. A bor értékesítésében a 17-18. században görög (balkáni), majd az 1790 után Galíciából nagy számban bevándorló zsidó kereskedők játszanak