Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE MAGYARORSZÁG NÉPRAJZI TÉRKÉPÉN Viga Gyula

18. Miskolci család. Madarassy László gyűjtése, 1921. NM 26712. fő szerepet, amit tovább árnyal a felföldi városok nemeseiből és polgáraiból verbuválódott külső birtokos (extraneus) réteg kulturális hatása. A kis területen koncentrálódott tizenkét hegyaljai mezőváros a Kárpát-medencében egyedülálló gazdasági-kulturális tömböt alkotott. A gazdaság vonatkozásában kiemelendő, hogy a 18-19. században a hegyaljai mezővárosok - piacaik mellett - évi 4-6 (összesen évi 52) országos vásárt tartottak, ami az eltérő adottságú vidékek termékcseréjét is biztosította. (Kulcsszerep jutott a kereskedelemben Tokajnak, az évszázadokon át meghatározó jelentőségű tiszai átkelőhely birtoklásával.) A kultúra területén Sárospatak szerepét kell kiemelnünk: az