Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE MAGYARORSZÁG NÉPRAJZI TÉRKÉPÉN Viga Gyula

16. Szomolyai család köznapi öltözetben. Kór is Kálmán felvétele, 1904. HOM F18580. tevékenységeket is meghonosítottak, mint e térség service nomádjai (üvegesek, drótosok, meszesek stb.). A Bükk hegység 18. századi ipari centrumai a borsodi iparvidék magját képezték, ami a 18-19. század fordulójától a Sajó-völgyre helyeződött át. Az 1786-ban megindult barnaszénbányászat, majd - a helyi szénvagyonra, a gömöri és rudabányai vasércre alapozva - 1846-ban megnyílt ózdi vasgyár a történeti Magyarország kiterjedt felső és keleti régióiból vonzott idegen ajkú munkásokat, egyesítve őket a térség jobbágy-paraszti népének szegényebb rétegével. Ezek asszimilációja már párhuzamos a paraszti polgárosodás folyamatával, s a bányába, iparba vándorlás is a jobbágy-parasztság gazdasági-társadalmi átrétegződésének kísérője. (Hasonló folyamat zajlott a 19-20. század fordulóján a diósgyőri vasgyár munkáskolóniáiban is, ahol német, román,