Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE MAGYARORSZÁG NÉPRAJZI TÉRKÉPÉN Viga Gyula

ségbe szorult görögkeletiek és más vallásúak alacsony száma mellett. A szlovákok és a ruszinok azokon a helyeken őrizték meg jobban etnikai és nyelvi önállóságukat, ahol a magyarok által korábban nem hasznosított területeket szálltak meg sajátos tevékenységük révén. A Zempléni-hegység belseje, valamint a Bükk magasan fekvő területei a 18. század középső harmadától újfajta hasznosítást nyertek. Az üveggyártás és annak kiszolgáló tevékenységei (favágás, hamuzsírkészítés), valamint a Bükk hegység manufakturális vasipara (vele a mész- és szénégetés) az erdőmunkára és erdei iparokra szakosodott csoportokat vonzott erre a tájra - magánföldesúri, ill. kincstári (Bükk-vidék) kezdeményezésre. Nem csupán készítményeik újították meg az itt élők használati tárgyainak állományát (vaseszközök, fa mezőgazdasági eszközök, háztartási faeszközök), s választották külön a reprezentatív tárgyak sajátos csoportját (keménycserép-edények, hutai üvegek), hanem sajátos kézműves kiszolgáló 15. Mezőkövesdi matyó csatád. Kór is Kálmán felvétele, 1904. HOMF 2613.