Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE MAGYARORSZÁG NÉPRAJZI TÉRKÉPÉN Viga Gyula

A térség műveltségi arculatának formálásában igen jelentős szerep jutott az idegen etnikumokhoz tartozó népcsoportok migrációjának, amelyek részt vettek a terület gazdasági organizációjában majd reorganizációjában, s - létszámuktól, gazdasági-műveltségi állapotuktól, szerepüktől függően — hatottak környezetükre. Ebben a vonatkozásban több történeti réteget kell elkülönítenünk, amelyeknek eltérő volt a hatásuk is a műveltségre, ill. amelyek vélhetően különböző fokon integrálódott műveltségi csoportokban asszimilálódtak vagy őrizték meg magukkal hozott műveltségük különböző részeit, elemeit. A gazdasági-társadalmi fejlődésnek megfelelően, a migrációk történetében éles cezúrát jelent a kései feudalizmus, ill. a török háborúk kora, különösen a török alól felszabadult területek gazdasági reorganizációja. Számos telepítő tényező évszázadokon át folyamatosan hatott, s talán joggal feltételezhetjük, hogy a betelepülők különböző generációi között is kimutatható a folytonosság, a bevándorlás szándéka és öröksége. Ilyen tényezőnek tarthatók elsősorban a sík vidékek mezőgazdálkodó térszínei, amelyek kihívást jelentettek a hegyvidéki csoportok számára. Attelepülésükhöz az időszakos telepítési hullámok mellett, útmutatóul szolgálhattak a sík vidéken végzett időszakos mezőgazdasági munkák is, amelyek elvégzésére a 1617. századtól nagy számban áramlottak az Alföldre a Felföld magyar, szlovák, ruszin népességének csoportjai. Telepítő tényezők voltak a bányászat és a hegyvidéki iparok is, amelyek évszázadokon át pl. különféle német vidékek csoportjait vonzották erre a tájra (Telkibánya, Ómassa, Gönc, Vizsoly, Sima stb.), s az erdei iparok, melyek különféle, elsősorban szláv csoportokat vonzottak. Sajátos ebből a szempontból is Tokaj-Hegyalja, ami a vallonok 11-12. századi csoportjaitól a 18-19. századi mezővárosok etnikailag vegyes arculatáig, évszázadokon át több etnikum munkaerejét és telepesét akkumulálta. A térség 18. századi gazdasági reorganizációját megelőzően, ami a jobbágy-paraszti tevékenység és műveltség újraszerveződését is jelenti, természetesen nehéz kimutatni a különféle etnikumok kulturális szerepét, az újabb telepesek ideérkezése azonban nem független ezektől az előzményektől, s talán nemcsak a telepítő tényezők voltak közösek, hanem egy-egy csoport helye is az adott időszak termelési